Régészek kutatják a Gallipoli csatateret

2006. szeptember 26. 10:15

Winston Churchill flottaügyi miniszter szivarjával rábökött a térképre és azt mondta: `Menjünk oda`. A Gallipoli-félszigeten a kezdeti sikereket követően a hadművelet végül totális kudarcba fulladt. A politikusok végzetes hibát követtek el azzal, hogy titokban, a katonai szakértők megkérdezése nélkül döntöttek az offenzíváról. Könnyedén elsiklottak néhány formális `apróság` felett, mint a csapatok felszerelése, a terepviszonyok feltérképezése, a szállítási nehézségekről már nem is beszélve. Kilencven év múltán most ausztrál, új-zélandi és török régészek vizsgálják át a térség legjelentősebb katonai régészeti ásatási helyévé vált csatateret.

Korábban

125 éve született Kemal Atatürk, a modern Törökország atyja

Új-Zéland online történeti emlékhelyet nyitott

Az ausztrálok teleszemetelték történeti emlékhelyüket

Három nemzet kutatja a csatamezőt

Chris Mackie, a Melbourne-i Egyetem professzora elmondta, az ausztrál, új-zélandi és török régészek részvételével zajló kutatásban a hagyományos - többnyire temetők feltárására kiterjedő - eljárások mellett elektromágneses felmérés is készül, így a helyszín eddigi legteljesebb történeti és régészeti rekonstrukciója válik lehetségessé.

A felmérés elsődleges célja a legfontosabb lövészárkok, parancsnoki pontok, őrtornyok és fontosabb hadműveleti területek azonosítása. A csatatér és a lövészárkok részletes feltérképezése, a fennmaradt haditérképekkel történő összehasonlítása lehetővé teszi az eseménytörténeti rekonstrukciót és megalapozza a terület megóvásának örökségvédelmi tervét is.

A régészek szerint lehetséges, hogy az antikvitás koráig visszamenően találnak majd leleteket, hiszen már az 1915-ös beszámolókban is sokszor említettek ókori maradványokat, cserepeket. A régész professzor reményei szerint a kutatás leletei a közeli Trója legendás romjaival vetekedhetnek. Mindez kétségtelenül a térség legjelentősebb katonai régészeti ásatási helyévé avatja Gallipolit.

következő oldal 1 / 7