2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Régészek kutatják a Gallipoli csatateret

2006. szeptember 26. 10:15

A partraszállás

A brit expedíciós sereg öt ponton szállt partra Hunter-Weston vezetésével, a Gallipoli-félsziget déli részén. Három szakaszon nem volt jelentős ellenállás, ennek ellenére az egységek megálltak és nem nyomultak tovább a szárazföld belseje felé. Ez két okból nézve is komoly hibának bizonyult. Egyrészről segítséget tudtak volna nyújtani a másik két részen harcoló alakulatnak, ahol közel sem volt olyan rózsás a helyzet. Másrészről elvághatták volna a török utánpótlási vonalakat. A miért álltak meg kérdésre, igen egyszerű a válasz, Hunter-Weston elég gyengekezű és bizonytalan parancsnok volt.

Az ANZAC egységei - kb. 30 ezer fő, William Birdwood parancsnok vezetésével - a brit erőktől északra Gaba Tepe térségében szálltak partra. Önhibájunkon kívül vallottak kudarcot, pedig a harci szellemmel és bátorsággal nem volt probléma. A természet aznap csúnyán "megviccelte" őket. Egy tengeri áramlat következtében a tervezett ponttól, csak másfél kilométerrel távolabb tudtak partraszállni, így a sík terep helyett magas sziklafalakkal találták szembe magukat. Ádáz küzdelem indult Csunuk Bairt magaslat birtoklásáért, az ember-ember elleni küzdelemben végül győzött a török túlerő.

Germanus Gyula is megemlékezett a harcok hevességéről: "...Hogyan döfi át az ausztrál a paradicsomba vágyó török szívét, mint szeli le az indiai gurka kukri késével a török fejét, és mint hasítja ketté ellenfele koponyáját puskatusával a török, mint szakítja ki kezével a kurd az új-zélandi beleit, és egy pillanat múlva halálos sebében ő is lerogyva a földre."

A szövetségesek stratégia pozíciói kivétel nélkül rosszabbak voltak, mint a törököké, akik az összes magaslatot birtokolták. Összefoglalva, harcászati szempontból nem túl sok minden szólt a támadók mellett, a török védelem bármikor tűz alá vehette a part menti állásokat. Liman von Sanders lövetni is akarta az ellenséges hajókat, hogy ne tudjanak vizet szállítani a szárazföldi csapatoknak, de ezt Enver pasa a leghatározottabban megtiltotta.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár