Zöld főváros: Budapest parkjai
2020. július 13. 16:12 Szende András
Korábban
A Városliget
A Rákos-patak egykori mellékága menti terület a XVIII. században csupán városszéli mocsár és puszta volt. A fásítás Mária Terézia erdőtörvénye után kezdődött, majd a terület a Batthyányak birtokába került.
Az időközben Pest város birtokába kerülő terület rendezésére a Szépítő Bizottmány 1813-ban pályázatot írt ki. Heinrich Nebbien nyertes és nagyrészt megvalósított terve az európai kertépítészet-történet egyik jelentős alkotása, és a világ első polgári, szabadon látogatható közparkja.
A Liget fénykora a reformkor végéig tartott: rendezték a tavat, a szigeteket és a területet átszelő vízfolyást, megtörténtek a növénytelepítések, kialakultak a sétányok és a részben ma is meglévő Rondó, vagyis a platán-körönd a Városligeti fasor végpontjánál.
A hanyatlás területcsökkenéssel és beépítéssel járt: az 1846-ban átadott Pest–Vác vasútvonal átvágta a Ligetet, amely eredetileg a mai Szabolcs utcáig tartott, majd 1866-ban átadták az Állatkertet, amely szintén újabb jelentős területet foglalt el az eredeti parkból.
Az Andrássy út átadásával alapvetően megváltozott a terület szerkezete, a Rondó helyett új fő megközelítési pont keletkezett.
Az 1885-ös Országos Kiállítás, majd az 1896-os Millenniumi Kiállítás idején számos ideiglenes pavilont emeltek. Ezek közül a közönség által leginkább megkedvelt „Történeti Épületcsoport”, vagyis a Vajdahunyad vára tartós anyagokból újjáépült.
A ma is százhektáros Liget Budapest számos emblematikus épületének, valamint közkedvelt intézményének otthona. A sokat megélt terület a jelenleg is folyó átalakítása nyomán a főváros új kulturális erőterévé válhat.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban 18:05
- Porig égett a történelem első terrorbombázásában Guernica 16:05
- A Képes Krónika díszmásolatát kapta ajándékba Ferenc pápa 15:20
- Más programok mellett egy óriási sárkány legyőzésével köszöntik a tavaszt Óbudán 15:05
- Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban 13:20
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját 11:20
- A nemesek pártfogása járult hozzá a szabadkőművesség elterjedéséhez 09:05
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap