Vissza Ázsiába: indiánok a Bering-szoros túloldalán

Szétágazó leszármazások

Posth-ot meglepte az emberi vándorlás DNS által felfedett léptéke. „Legfeljebb az egyik völgyből a másikba történő vándorlásra számítottam, de itt óriási távolságokon átívelő, hatalmas mértékű mozgást látunk Észak-Ázsia népcsoportjai között.” Ke Vang, a kínai Fudan Egyetem kutatója leírt egy altaji barlangi temetkezésnél olyan kőből készült nyílhegyeket, díszeket és állatkarmokat írt le, amelyek vallási színezetre és sámánisztikus gyakorlatra utalhatnak. A szóban forgó, 6500 éves egyén genetikai profilja eltér a környéken élt kortársaiétól, és inkább az orosz Távol-Keleten élő népességére hasonlít, ami azt sugallja, hogy egy genetikailag és kulturálisan is messze eső vidékről származott.

A vándorlás és keveredés egy egyedi altaji népességet hozott létre, és hasonló események felfedezhetők a leszármazottaik génállományában is. A kutatási eredmények azt mutatják, hogy ez a populáció lehetett az észak-eurázsiai genetikai anyag forrása olyan népcsoportokban, mint a Nyugat-Kínában megtalált tarimi múmiák, vagy dél-oroszországi Bajkál-tó környékén virágzó bronzkori kultúrák.

A tanulmány kapcsolatokra mutatott rá az orosz Távol-Keleten, illetve Japánban élt, 7 ezer éves emberek között. A maradványok jelentős mértékű leszármazást mutatnak a Dzsómon-kultúrától, a japán szigetcsoporton egykor élt vadászó-gyűjtögető népességtől.

A genomikai elemzés arra utal, hogy az egyedi, zsinórmintás agyagedényeiről elnevezett Dzsómon-kultúra relatív elszigeteltségben élt 20-15 ezer évvel ezelőttől majdnem 3 ezer évvel ezelőttig, amikor elkeveredtek a szigetekre bevándorló, rizstermesztéssel foglalkozó népességgel. Most azonban nyilvánvalóvá vált, hogy számosan közülük már korábban, 7 ezer évvel ezelőtt elhagyták a szigeteket.

A kutatás a Bering-szoroson át történő vándorlásokat is új megvilágításba helyezi. Mára elfogadottá vált, hogy Ázsiából legalább három nagy hullámban vándoroltak emberek az amerikai kontinensre, körülbelül 20 ezer, 5 ezer és ezer évvel ezelőtt. De ez csak a történet egyik fele: egyre több genetikai és régészeti bizonyíték szól amellett, hogy a másik irányba is zajlott közlekedés. A mostani tanulmány azonosítja néhány visszaút időpontját, és bemutatja, hogy ezek elég nagy léptékűek voltak ahhoz, hogy az amerikai őslakosok leszármazottai megjelenjenek a tengerparttól távolabb, Kamcsatkában és Szibéria belső részén.

Posth és kollégái összevetették három, 500 éve Kamcsatkában élt személy genomját olyan emberekével, akik ma élnek ott. „Az 500 éves alanyok jelentős indián genetikai örökséggel rendelkeznek, de a mai lakosok még ennek is a kétszeresével.”

A Bering-szoros víz alá kerülésének folyamata

Ez annyit tesz, hogy amerikai őslakosok jöttek vissza Eurázsiába több mint 500 évvel ezelőtt; a vizsgált alanyokban konvergáló leszármazási vonalak alapján valószínűleg mintegy 5000 éve. Az is látható viszont, hogy ennél később is érkeztek indiánok a Bering-szoros túloldaláról. Ezek származási helyét a kutatók nem tudták pontosan megállapítani.

Nem meglepő, hogy amerikai őslakosok genetikai nyomait találjuk meg Eurázsiában, jegyezte meg David Meltzer, a Southern Methodist University antropológusa, aki nem volt része a kutatásnak. „Amikor Beringia [a Bering-szoroson átívelő földhíd] mintegy 12 ezer éve elmerült, az mindössze annyit eredményezett, hogy többé nem lehetett átsétálni Északkelet-Ázsiából Amerikába. Körülbelül 6 ezer évvel ezelőtt, vagy talán még korábban, már voltak népcsoportok, akik vízi járműveken átszelték a szorost.”

Már korábban is találtak bizonyítékot a kétirányú vándorlásra mind ősi emberi maradványok, mind a modern csukcs népesség körében. „Ez a tanulmány azonban a korábbinál pontosabb elképzelésekkel szolgál a visszafele történő vándorlás idejéről és léptékéről.”

1. Több ezer éves DNS
2. Szétágazó leszármazások

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
• A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
• Valóban nem ittak vizet a középkorban?
• Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
• Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?