Górcső alá vették az Európát és Ázsiát összekötő „Déli ív” ősi népességének génjeit

Az archeogenetikai kutatások régóta nyitva álló kérdéseket válaszolhatnak meg (illusztráció) (Wikipedia / Ajay Kumar Chaurasiya / CC BY-SA 4.0)

A kutatócsoport, az ELTE TTK Biológiai Intézet és a BTK Archeogenomikai Intézet munkatársainak részvételével, 727 egyén genomszintű adatait elemezte, amellyel régóta fennálló régészeti, genetikai és nyelvészeti hipotéziseket lehetett tesztelni – közölte az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kedden az MTI-vel.

A nagyszabású kutatásról tanulmánysorozat jelent meg a Science tudományos folyóiratban, melyből egyebek mellett kiderül, hogy milyen genetikai nyomot hagyott és milyen kulturális hatása lehet az úgynevezett „Déli ív” ősi civilizációinak – írták.

A beszámolóban felidézték, hogy a legkorábbi földműves civilizációk, ősi kultúrák egy része a Kaukázustól és a Levantétól Anatólián és az Égei-tengeren át a Balkánig terjedő földrajzi régióban – az úgynevezett „Déli íven” – jelent meg és élte virágkorát.

„Az Európa és Ázsia között hidat alkotó területen élt népességek és az általuk létrehozott kultúrák akár eltűntek a történelem folyamán, akár napjainkig fennmaradtak, azon túl, hogy a régió örökségét képezik, mély hatást gyakoroltak az emberi civilizáció egészére is. Jelentőségük ellenére azonban keveset tudunk az ott élőkről, vándorlásaikról, arról, hogy kikkel házasodtak, vagy milyen nyelven beszéltek” – mutattak rá.

Az archeogenetikai kutatások új megvilágításba helyezhetik a múltbeli társadalmakat alkotó emberek életútját, nyelvük elterjedését és fejlődését, a különböző nyelvi ágak szétválását.

A múlttal kapcsolatos kérdések archeogenetikai eszközökkel történő megválaszolásához azonban nagyszabású, szisztematikus nemzetközi kutatásokra van szükség.

A „Déli ív” területén élt népességek genetikai történetének feltérképezése több genetikai kutatócsoport jelentős tudományos összefogása keretében vált lehetővé. Ennek a munkának az eredményeként augusztus 26-án három archeogenetikai tanulmány jelent meg a Science hasábjain.

A kutatás monumentális eredménysorát a nemzetközi kutatógárda 202 résztvevőjének közös munkája tette lehetővé. Ennek eredményeként a korábbinál jóval pontosabb képet kaptak a földművelés megjelenésétől a középkorig tartó időszakban ott élt népességek genetikai történetéről – írták.

Magyar részről Szécsényi-Nagy Anna (ELKH BTK Archeogenomikai Intézet) az őskori Kárpát-medencében élt emberek genetikai eredményeinek értelmezésében segítette a kutatást. Hajdu Tamás, Szeniczey Tamás és Kiss Krisztián (ELTE TTK Biológia Intézet Embertani tanszék) antropológusok Cristian Viraggal, a Szatmár Megyei Múzeum (Muzeul Judetean Satu Mare) régészével együtt egy nagyobb sírszámú rézkori sorozat komplex biorégészeti elemzésével vettek részt a projektben.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban