VIII. Henrik kedvenc hajójának baktériumproblémája van, de most azonosították a forrását
2021. november 3. 09:12 Múlt-kor
Röntgensugaras technológia segítségével fény derült arra, mi emészti VIII. Henrik kedvenc hadihajóját, a Mary Rose-t. Miután a hajó elsüllyedt a franciák ellen 1545-ben vívott solenti csatában, a következő évszázadokban kéntermelő baktériumok szaporodtak el a roncsban. Ezek olyan bomlástermékeket hagytak hátra, melyek levegővel érintkezve savat alkotnak, így károsítva a történelmi hajóroncsot.
Korábban
Rejtőzködő veszély
A Mary Rose – illetve ami maradt belőle – a La Manche csatorna fenekén hevert egészen 1982-es kiemeléséig, és bár a restaurátorok mindent megtettek, hogy kezeljék és megóvják a vízzel telített szerkezetet, nem volt ismeretük a fában tenyésző baktériumfajokról és ezek melléktermékeiről, melyek veszélybe sodorhatják a megőrizni próbált hajót.
Röntgensugarakat kombinálva a molekulákat alkotó atomokat azonosítani képes technológiával, a tudósok savképző nanorészecskéket fedeztek fel a hajó fájában, melyeket ártalmas baktériumok hagytak hátra. A savképző vegyületek azonosítása és helyük meghatározása a faszerkezetben segít a restaurátoroknak megmenteni ezt az egyedülálló leletet.
Az új módszerrel „nem csak megtalálni és ábrázolni vagyunk képesek a nanorészecskéket, de a szerkezetüket is elemezni tudjuk” – mondta Serena Cussen, a kutatás első szerzője és a Sheffieldi Egyetem Anyagtudományi és Mérnöki Tanszékének vezetője.
„Ez az első alkalom, hogy cink-szulfid nanoszerkezeteket – bakteriális melléktermékeket – figyeltünk meg a Mary Rose fájában” – jelentette ki Cussen. „Korábban a tudósok nem voltak képesek ilyen részletes képet alkotni a potenciálisan káros baktériumfajokról” – tette hozzá.
Amikor VIII. Henrik 1510-ben parancsot adott a Mary Rose megépítésére, mindössze 19 éves volt, és alig egy éve lépett trónra. A Mary Rose a maga korában csúcstechnológiás hadihajónak számított: 544 tonnát nyomott, és képes volt akár nyolc nagy ágyút is hordozni.
Két háborúban is hajózott a franciák ellen, mielőtt ismeretlen okokból felborult a francia flotta elleni csatában, és ötszáz főnyi legénységével együtt elsüllyedt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő 11:20
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit 09:35
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt 09:05
- Majdnem egy hónap kellett a németeknek a varsói gettófelkelés felszámolásához tegnap
- Csak a kirobbant botrány miatt szüntette be az amerikai egészségügyi hatóság az emberkísérletet tegnap
- 10 híres merénylet, ami meghiúsult tegnap
- A válaszúti Bánffy-kastélyban koncertekkel és filmvetítéssel is várják majd a látogatókat tegnap
- Megemlékeztek Zirzen Jankáról, a magyar nőnevelés egyik legjelentősebb úttörőjéről tegnap