2020. ősz: Hiúságunk története
ITT támogathatsz bennünket

VIII. Henrik első fia merőben másként alakította volna a történelmet – ha életben marad

2020. június 30. 14:59 Múlt-kor

Nincs válás – nincs gond

Ennél is jelentősebb tényező, hogy nem alakult volna ki konfliktus Henrik és a pápaság között azon, hogy érvényteleníttetni kívánta Katalinnal való házasságát. Ez azt jelenti, hogy Anglia nem szakadt volna el a római egyháztól, nem alakult volna meg az anglikán egyház (Henrikkel az élén), és talán nem is lett volna reformáció Angliában.

Habár Angliában is elindult már ekkoriban az egyházreformmal kapcsolatos gondolatok terjedése – amelyeket aztán Henrik és udvara a későbbiekben vagy felkarolt volna, vagy nem –, Borman hangsúlyozza, hogy semmiféle esetleges változás nem lett volna olyan hirtelen vagy átfogó úgy, hogy a király nem ragaszkodik rögeszmésen Annához és a fiúörökös nemzéséhez.

„Anglia valószínűleg hű maradt volna Rómához” – mondta a történész, és a szerzetesrendek brutális felszámolására sem került volna sor.

Még ha ez esetben is Thomas Cromwell emelkedett volna Henrik kancellárjává, nem indult volna olyan elsöprő reformfolyamat Anglia vallási és politikai életében, mint amelyet végül ő felügyelt. „Cromwell valódi reformátor volt” – mondta Borman, „de egyszerűen nem bírt olyan hatalommal, hogy meggyőzze Henriket arról, hogy ezt az utat válassza, hacsaknem a király is jól jár vele valahogyan.”

Ehelyett Henrik lehetséges, hogy valódi ambícióira fókuszált volna uralkodása során: a harcra és a hódításra. „Henrik önmagát katonakirálynak látta, középkori elődei mintájára. Uralkodása nagy részében vélhetően Franciaországban, Skóciában és másutt háborúzott volna.”

Így tehát a kolostorok felszámolása és az egyházi vagyon megkaparintása helyett Henrik nagy valószínűséggel a királyi kincstár kiapasztását kockáztatta volna, ráadásul Borman szerint „csekély kézzelfogható eredménnyel”.

A történész szerint Henrik hadjáratai akár Anglia európai helyzetét is kockára tették volna. „Angliát továbbra is fenyegette volna Franciaország és Spanyolország hatalma, így azonban kevésbé, hogy ideológiai szövetségesek maradtak volna.”

A többi katolikus európai országgal a házasságok általi szövetségek megerősíthették volna a kapcsolatot. Továbbá a király távollétében Katalin irányította volna Angliát régensként, ahogy arra példa is akadt.

Mialatt Henrik Franciaországban háborúzott 1513-ban, IV. Jakab skót király északon átlépte seregével a határt. Katalin amellett, hogy harmadik gyermekével (egy később szintén halva született fiúval) terhesen északra utazott felügyelni a harcokat, a szeptember 9-ei, angol győzelemmel és IV. Jakab halálával végződő floddeni csata előtt elmondott, a jelenlévők szerint egyöntetűen lélekemelő beszéde alapján a királyné – akárcsak édesanyja, I. Izabella spanyol királynő – jó vezetői képességekkel rendelkezhetett.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. ősz: Hiúságunk története
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Aragóniai Katalin mint Szűz Mária, gyermekével, 1510-es évek (kép forrása: Wikimedia Commons)A floddeni csata egy 19. századi illusztráción (kép forrása: Wikimedia Commons)Boleyn Anna (kép forrása: Wikimedia Commons)Thomas Cromwell (kép forrása: Wikimedia Commons)VIII. Henrik egyik vértezete a londoni Towerben (kép forrása: Wikimedia Commons)Aragóniai Katalin hercegnőként, 1501 körül (kép forrása: Flickr)
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Fizessen elő most kedvezményesen!
Bezár