Véres konfliktusok közepette vetették meg lábukat az angol telepesek az Újvilágban

A romantikus köd szertefoszlik

Pocahontas és Sir John Rolfe házassága csupán romantikus epizódot jelentett az indiánok és a telepesek rövid múltra visszatekintő, ám súlyos ellentétekkel terhes kapcsolatában. 1617 márciusában, egy nappal azelőtt, hogy visszaindultak volna angliai, I. Jakab király udvarát is érintő körútjukból Amerikába, Pocahontas megbetegedett és váratlanul elhunyt. (Halálát himlő vagy tuberkulózis okozhatta.)

Rolfe ekkor úgy döntött – fiukat, Thomast hátrahagyva –, egyedül tér vissza Virginiába, ám 1622-ben, az indiánok és a telepesek közötti kiújult ellenségeskedés során egy indián támadásban életét vesztette.

Persze a virginiai telepesek addigi élete sem volt könnyű. A telepeseket szörnyű körülmények, elviselhetetlen szárazság várta az új hazában, a dendrokronológiai vizsgálatok szerint egy nagyjából 800 éves időszak hét legszárazabb esztendeje fogadta őket.

Az angol telepesek építik az erődítmény falait Jamestownnál

Az 1609–10-es „ínséges időkben” még rosszabb helyzetbe kerültek, és az 500 érkezőből mindössze 61 élte túl ezt az időszakot; a telepesek – a legújabb kutatások szerint – még a kannibalizmustól sem riadtak vissza a túlélés egyre halványodó reményében.

Jamestownban és környékén állandó konfliktus dúlt a gyarmatosítók és az indiánok között, amit csak tetézett, amikor az angolok a póheten törzsfőnököt I. Jakab király alkirályává akarták koronázni, és arra kérték, hogy menjen Jamestownba „az apjához” – akkor a bennszülöttek megsejtették, hogy jogtalanul vazallusukká akarják őket tenni. Az indiánoknak elegük lett és felkelést szítottak.

A leszámolás napja 1622. március 22-ének reggelén vette kezdetét. Az indiánok sorra megtámadták a James folyó mentén fekvő ültetvényeket és településeket, majd közel háromszáz gyarmatosítót – az angolul beszélő telepesek mintegy negyedét-harmadát – meggyilkolták, s bár az 1608–1624 között az ideérkező mintegy 6000 telepesből csak 3400-an maradtak, az angolokat nem tudták elűzni.

Londonban őrjöngtek az emberek, a gyarmatosítóknak kiállítottak egy kiváltságlevelet, amely feljogosította őket a tömeggyilkolásra.

1. Az elveszett kolónia rejtélye
2. Jakab király városa
3. A romantikus köd szertefoszlik
4. A háromszáz éves háború

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

20. Ókori állam-berendezkedések
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Róma első császára ellen is háborúba ment az ókor egyik legharciasabb asszonya, Fulvia Antonia
• Mi volt Róma bukásának oka?
• Egyezményes súlyú fémdarabokat használtak pénzként a bronzkori Európában
• Jeruzsálemben került elő egy Aquincumban talált ókori bronzmécses párja
• Ki volt a történelem legrosszabb politikai tanácsadója?
• Mi okozta a Római Birodalom bukását?
• Hét meglepő tény a római nőkről
• Valóban erotikus költészete miatt száműzte Róma császára a költő Ovidiust?
• Egész történelme során igen nagy volt Róma genetikai sokszínűsége