A tízes szám bűvöletében

A tízesek forradalma

A tízes számnak hatalma van: nincs másik szám, amely ennyire leegyszerűsíthető szisztémát biztosítana a különböző értékek, mennyiségek konvertálásához, a változások – ha hatványozásról van szó – egyedül a nullák számában érhetőek tetten.

A történelem hamar felfedezte a tízesekben rejlő potenciált: nem csak a pénznemek, hanem a legtöbb mértékegységrendszer átállt az egyszerűbb tízes számrendszerre. Nem véletlen, hogy a kettes számrendszer használata – amelyet a programozásban alkalmaznak – végtelen bonyodalmakat tud okozni az utóbbi másfél évszázadban már szinte kizárólag tízesekhez szokott emberi agynak.

Tudtad, hogy a bankok már a civilizáció hajnalán kinyitottak? Vajon hogyan működött az ókorban a hitelezés? Miként dőzsölt a századfordulón egy magyar bankár? Hogyan zajlott a kölcsönfelvétel évszázadokkal ezelőtt? Az OTPédia oldala könnyed stílusban, szórakoztató módon mutatja be modern életünk egyik legfontosabb szegmensét, a bankjegyek és a pénzintézetek világát. A-tól Pénzig.

Ez a „bűvölet” feltehetőleg összefüggésben állhat az emberi evolúcióval, és abból az adottságunkból ered, hogy tíz ujjunk van. Erre az összefüggésre a nyelvészet is rávilágít, hiszen a számjegy és az ujj/ujjperc kifejezések megjelölésére ugyanazokat a szavakat használják néhány nyelvben (ilyen például angolul a digit szó).

A tízes számrendszer eredetéről, felfedezésének helyéről a mai napig tudományos viták folynak. Valószínűleg korai előfutárai már az időszámításunk előtti 4. évezredben megjelenhettek (a mai Irán területén), de kezdetleges formáját alkalmazhatták Egyiptomban, az Indus-völgyében és természetesen Kínában is. A számtant forradalmasító helyiértékes rendszer Indiában nyerhette el végleges formáját, majd arab közvetítéssel jutott el Európába (csakúgy, mint a hindu-arab számjegyek).

A jelenkor sokat köszönhet Simon Stevinnek, aki 1585-ben elsőként vetette fel, hogy a valutarendszer és a különböző mértékegységek összehangolását tízszeres egységekhez kellene kötni, illetve ezzel párhuzamosan ő volt az első, aki kísérletet tett a tizedes számok használatára a modern korban – az ókorban feltehetőleg már felmerült ennek a gondolata.

A „számtani forradalom” fényében nem meglepő, hogy közel 450 évvel később mindössze két ország maradt a Földön, ahol – még – nem a tízes számrendszert használják a pénzügy világában: Mauritánia, ahol 1 ouguiya egyenlő 5 khoummal, illetve Madagaszkár, ahol 1 ariary ér 5 iraimbilanját. Valójában ezek az országok is csak elméletben használják ezt a váltópénzt, mert szinte teljesen értéktelenek: az érméket, amelyekkel korábban fizetni lehetett, forgalmon kívül helyezték.

Amit ma megszokottnak tekintünk, az az újkori Európában még újdonságnak számított. Nagy Péter orosz cár birodalma volt az első, amely pénznemének decimalizálása mellett döntött. 1704-ben lett hivatalosan 1 rubel értéke egyenlő 100 kopejkával, ám további, nem decimalizált kiegészítő pénznemek – például a denga – továbbra is fennmaradtak: ebből 200 egység ért 1 rubelt.

Franciaországban a forradalom söpörte el a korábbi pénznemet, a livre tournois-t: a frankot hivatalosan 1795-ben vezették be. Ez már a tízes számrendszerhez igazított pénznem volt, és Napóleon hódításai nagyban hozzájárultak a módszer Európán belüli elterjedéséhez. A hollandok 1814-től, majd a 19. század folyamán fokozatosan egyre több európia ország követte Franciaország példáját – Magyarországon a decimalizálás még a kiegyezés előtt, 1857-ben következett be.

1. A tízesek forradalma
2. Az átállás rögös útjain

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

klímakutatás

• Egy évszázaddal ezelőtti vulkánkitörés okozhat hamuesőt Alaszkában
• Csigahéjak és cseppkövek mesélnek a Kárpát-medence jégkorszaki klímájáról
• Lényegesen hidegebb volt az utolsó jégkorszak, mint eddig gondoltuk
• Hét fokkal lehetett hidegebb a Föld a legutóbbi jégkorszak során
• Egy alaszkai vulkánkitörés is szerepet játszhatott a római köztársaság bukásában
• Készítőik elképesztő vakmerőségének állítanak emléket a 19. századi tornádófotók
• A Föld tengelyének dőlésszöge határozhatta meg a jégkorszakok végét
• Melegebb lehetett Grönland, amikor a skandináv telepesek megérkeztek
• Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”