Öt tény a szénanátha történetéről

A „szénanátha” helytelen megnevezés

Habár John Bostock írta le először a szénanáthát, nem ő találta ki a nevét. A „szénanátha” kifejezés abból a népszerű 19. századi következtetésből ered, hogy a nyári friss széna illata okozott irritációt a testben. Bostock írt erről a gondolatról 1828-ban, de sosem gondolta helytállónak. Helyette „catarrhus aestivus”, azaz „nyári hurut” néven utalt a betegségre. A betegség fő okozója – a pollen – csak 30 évvel később került azonosításra Charles H. Blackley manchesteri orvos által. A „pollennátha” kifejezés azonban sosem vált népszerűvé.

1. Kétszáz évvel ezelőtt senki sem hallott még róla
2. A „szénanátha” helytelen megnevezés
3. A 19. században „arisztokrata betegségnek” tartották
4. A szénanátha egykor divatos volt az Egyesült Államokban
5. A dohányzásról úgy hitték, enyhítheti a tüneteket

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
• A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
• Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
• A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
• Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
• Sztójay Döme, a magyar Quisling
• "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
• Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
• "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"