Hastífusz végezhetett a Jeruzsálemet a keresztesektől elfoglaló Szaladin szultánnal

Szaladin betegsége 56 éves korában, 1193-ban kezdődött, majd két héten belül elhunyt. A feltételezések szerint a magas láz lehetett a betegség egyik fő tünete. Stephen J. Gluckman, a Pennsylvaniai Egyetem orvosi karának professzora megvizsgálta a Szaladin betegségéről szóló feljegyzéseket és egyéb bizonyítékokat, és arra jutott, hogy hastífusz végezhetett a szultánnal. A bakteriális fertőzés a korban igen elterjedt volt a Közel-Keleten. Ma antibiotikumokkal szokás kezelni, ezek azonban a 12. században még nem léteztek.

Dr. Gluckman a Marylandi Egyetemen május 4-én tartott 25. Éves Történelmi Klinikopatológiai Konferencián adta elő diagnózisát. A konferencia a történelmi személyeket sújtott betegségek diagnosztizálására fókuszált, korábban a szakértők többek között Vlagyimir Lenin, Charles Darwin, Eleanor Roosevelt és Abraham Lincoln betegségeit is vizsgálták. Dr. Gluckman, a parazita jellegű rendellenességek szakértője a világ több országában is praktizált és oktatott már.

Figyelmesen végigelemezte az ismert adatokat a szultán kórtörténetéről. „A gyógyítás praktizálása az évszázadok folyamán sok gondolkodást, de képzelőerőt is igényelt” – mondja. „Annak kérdése, hogy mi történt Szaladinnal, lenyűgöző talány."

Szaladin főként arról ismert, hogy 1187-ben szétverte Guidó jeruzsálemi király hadseregét a „Hattín szarvainak” nevezett kihalt vulkánnál, majd elfoglalta Jeruzsálemet, miután a város csaknem egy évszázadon át a keresztesek kezén volt. Saját korában arról volt híres, hogy viszonylag nagy kegyelemmel bánt legyőzött ellenségeivel.

A hastífusz napjainkban is potenciálisan halálos betegségnek számít. Okozója a Salmonella typhi nevű baktérium, amely a fertőzött élelmiszerrel és vízzel kerülhet az emberi szervezetbe. Tünetei közé tartozik a magas láz, a legyengültség érzése, a hasi fájások, a fejfájás, és az étvágytalanság. A világon a fejlettebb tájakon – Észak-Amerikán, Európán, Ausztrálián és Japánon – kívül mindenhol gyakran előfordul, az előbbi helyeken is ritkábban, de felüti a fejét. Az Egyesült Államokban például évente körülbelül 300 ember fertőződik meg vele (nagyrészt olyanok, akik nemrég jártak külföldön), de világszerte 22 millió ember is elkapja minden évben, akik közül 200 000-en bele is halnak.

Dr. Philip A. Mackowiak, a konferencia alapítója a hírre reagálva azt monda: „Ez egy jó példa az érdekfeszítő orvosi kutatásra. Ha a 12. században lettek volna antibiotikumok, a történelem egészen másként alakulhatott volna.”

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

22. A középkori egyház
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Bűnösök tértek jó útra és régi ellenfelek kötöttek barátságot Sziénai Szent Katalin szavainak hatására
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
• Ahol a püspök felügyelte a legjobb bordélyházakat: a középkori London alvilága
• Állam az államok felett – így épült ki a középkori egyház hatalma
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Démoni kísértések – így éltek a korai kereszténység sivatagi remetéi
• Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
• Tiltott játékok, alkímia, érvágás: ilyen volt az oxfordi egyetemisták élete a középkorban