Szocialista televíziós sorozatok a kádári Magyarországon

A Magyar Televízió lassan, évtizedek alatt vált a szocialista tudatipar legmeghatározóbb közvetítőjévé. Saját készítésű műsorainak ismétlésével több generáció kultúráját határozta meg, illetve hozta közös nevezőre.

Ezt leginkább a tévésorozatokkal érte el, amelyek közül nem egy szórakoztatta a hatvanas évek nézőit, és műsoron volt a hetvenes és a nyolcvanas években is, amikorra már a televízió nem luxuscikknek számított, hanem a legtöbb háztartás nélkülözhetetlen kelléke lett.

Hősök mindenkinek

A szocialista világnézet megkívánta, hogy a sorozatipar olyan történelmi személyiségeknek állítson emléket, akik internacionalistaként értelmezhetőek, és nem ébresztenek ellenérzéseket más, főleg a blokkon belüli nemzetekben.

Erre példa a magyar–csehszlovák koprodukcióban készült Vivát, Benyovszky!, amely a felvidéki birtokokkal rendelkező magyar gróf, Benyovszky Móric lengyel és orosz földön, sőt Madagaszkár szigetén végbemenő kalandjait dolgozta fel.  Ugyanitt említhetők a más szocialista országokban készült, második világháborús televíziós sorozatok, amelyek szintén nem csak a fikcióra alapoztak.

A tavasz tizenhét pillanata című, 1973-ban készített, és rá egy évre nálunk is bemutatott szovjet sorozat készítői például számos megrázó jellegű archív dokumentumfelvételt használtak fel a háború borzalmainak érzékeltetéséhez. Így az 1945-ben játszódó kémtörténetben az idő múlásának érzékeltetésére a Balaton térségében kialakult harcokat, illetve a Budapest ostromát megidéző archív vágóképeket is igénybe vettek.

Az alkotás nagy népszerűségnek örvendett a maga idejében, magyar narrátora a jellegzetes orgánumú Both Béla volt, aki a főhős, Stierlitz gondolatait (Vjacseszlav Tyihonov visszafogott és árnyalt alakításában) közvetítette a néző felé. Ennek nyomán alakultak ki aztán Magyarországon a szájhagyomány útján terjedő Stierlitz-viccek.

A sorozat egyébiránt az SS-be beépült szovjet kém kalandjaiként nem csupán izgalmakban gazdag történetet mesélt el, hanem a második világháború német vezetőiről és a Harmadik Birodalom viszonyrendszereiről is igyekezett látleletet adni, mindezt természetesen a hivatalos szovjet szempontrendszer figyelembevételével.

A cikk teljes terjedelmében a Múlt-kor történelmi magazin 2023. nyári számában olvasható.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

24. A két világháború közötti diktatúrák és ideológiájuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Argentínában sem menekülhetett sorsa elől a „végső megoldás” végrehajtója, Adolf Eichmann
• Amnéziát tettetett, de a nürnbergi tárgyalásra „visszatért” az emlékezete Rudolf Hessnek
• A legkülönfélébb okokból csatlakoztak Szálasi mozgalmához annak női tagjai
• Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
• A bukott Duce maradványain vezette le háborús dühét az olasz nép
• A Führer és a nők – Hitler szerelmi kalandjai nem egyszer tragikus véget értek
• Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
• Irigységtől fűtve kegyetlenkedett foglyaival Irma Grese, az „auschwitzi hiéna”
• Az ismeretlenségből a világhírnévbe repítette Hitlert a sikertelen sörpuccs