2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata
ITT támogathatsz bennünket

„Szerelmes könnyével azt is telesírta” – milyen anya volt Szilágyi Erzsébet?

2020. május 3. 10:39 Horváth Richárd

Habár keveset tudunk Mátyás király híres édesanyjának, Szilágyi Erzsébetnek az életéről, azt bizonyosan kijelenthetjük, hogy erős és talpraesett asszony volt. Férje távollétében az ország legnagyobb méretű uradalmát igazgatta, de Hunyadi halálát követően politikai érzékéről is számot adhatott. Bár idősebb fiát nem tudta megóvni a hóhér pallosától, nagy érdeme volt abban, hogy fiatalabbik gyermekéből király vált. Időskorában sem kellett félteni: ha kellett királynékkal kelt birokra, majd felnevelte fia törvénytelen gyermekét.

Szilágyi Erzsébet

Otthonteremtő édesanya

A késő középkori magyar történelem leghíresebb édesanyját – Arany Jánosnak köszönhetően – mindenki ismeri, de pontos életrajzi adatokkal nem rendelkezik a történetkutatás. Születési idejéről csupán közvetett információink vannak. Későbbi férje, Hunyadi János feltehetően 1405 körül látta meg a napvilágot, s miután aligha lehetett közöttük nagy korkülönbség, így az 1405–1410 közötti esztendők a legvalószínűbbek.

Ugyanezt az elképzelést erősíti abbéli tudásunk, hogy Erzsébet apja, Horogszegi Szilágyi László 1426-ban Lazarevics István szerb despota szolgálatában állt – miként Hunyadi is –, aki 1427-ben halt meg. Ebből eredően feltehető, hogy a fiatalok 1427 előtt vagy akkortájt ismerték meg egymást, s egybekelésükre 1427 és 1430 között került sor. Az ifjú katona, Hunyadi és a fiatal magyar nemesleány frigyéből 1431-ben született az első gyermek, László.

A második életben maradt örökösre, Mátyásra sokat várt a pár (1443-ig), aminek két okát sejthetjük. Egyfelől nem zárható ki, hogy voltak csecsemőkorban meghalt gyermekeik is, másfelől épp az 1430-as évek második felétől indult emelkedésnek Hunyadi politikusi karriere (1439-ben kapott először bárói méltóságot, szörényi bán lett), amely 1446-ban a királyság kormányzóságával érte el csúcspontját, s ez rendre hosszabb időre elszólította felesége mellől a családfőt.

Nos, ezek azok az esztendők, amikor Szilágyi Erzsébet először szerepet kapott a Hunyadi család, majd később a Magyar Királyság életében. A családi élet helyszíne a köztudat szerint Hunyadi apjának, Serbe fia Vajknak szerzeménye és építménye, a vajdahunyadi vár volt. Mindez eleinte igaz is lehetett – tudjuk, 1431-ben Hunyadi László itt született –, ám a későbbi kormányzó 1441 utáni gyors politikai karrierje megkívánt egy méltó, országosan is számottevő rezidenciát, amelynek kiépítését épp 1442–1443 táján kezdték meg. Ez lehetett az oka annak is, hogy Szilágyi Erzsébet és kísérete Kolozsvárra húzódott Mátyás várható születésének idejére, a munkálatok miatt Hunyad vára alkalmatlan hely lehetett egy várandós anyának.

Arról, hogy Szilágyi Erzsébet milyen szerepet játszott László és Mátyás nevelésében – bátran ki kell mondanunk –, voltaképpen semmit sem tudunk. Kizárólag a későbbi eseményekből következtethetünk, sok bizonytalansággal terhelten, ezekre az esztendőkre. Annyi bizonyos azonban, hogy a szülők tudatosan választottak nem csupán humanista nevelőket, hanem az uralkodói felmenőket nélkülözni kényszerülő gyermekeiknek rokonságot.

A Hunyadi fiúk vérségi kapcsolatba kerültek például a Vingárti Gerébekkel és a Rozgonyiakkal, így az arisztokrácia köreiben jutottak kapcsolatokhoz, s ez később, Mátyás trónra kerülését követően kiemelt szerepet kapott.

A fontos és befolyásos rokonokon túl remek nevelők is kerültek a család közelébe. Közülük a legismertebb a két kiváló humanista: Zrednai (Vitéz) János püspök és a lengyel Sanocki Gergely. Kiválasztásukban Hunyadi Jánosé volt a döntő szó, anyjuknak e kérdésben csekély befolyása lehetett. Olyannyira, hogy annak is maradt nyoma, hogy a fiatal Mátyás nem is „otthon” volt, hanem Nagyváradon vendégeskedett Vitéz János püspöki udvarában, s itt folyt tanítása.

Ezzel szemben ugyanakkor látni érdemes, hogy Hunyadi bármilyen okosan és előrelátóan választotta is ki gyermekei nevelőit, maga rendkívül keveset tartózkodott Hunyadon és a család további birtokain. Jól ismert kormányzói korszakában (1446–1452), amely hat esztendőt ölelt fel, mindössze tizenöt napot töltött négy részletben (1446 júliusában, 1449 májusában és 1451 áprilisában és májusában) Hunyadon.

Habár ez az időkör az adatok hézagossága miatt néhány nappal bővíthető, érdemben az arányok akkor sem változnak. Eszerint a Hunyadi fiúk nevelőin kívül a legfontosabb szerep, az „otthon” biztosítása apjuk gyakori és hosszas távolléte miatt anyjukra, Szilágyi Erzsébetre hárult. Későbbi s még idézendő ismereteink alapján kijelenthető, hogy a birtokok igazgatása a korban szokatlanul „jól ment” a kormányzónénak, talán éppen az előbbi ok miatt.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Szilágyi ErzsébetMátyás királyHunyadi László siratásaHunyadi JánosMátyás és Beatrix
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár