Reménytelen helyzetében sem könnyen adta fel Jeruzsálemet Ibelini Balián

Jeruzsálem ostroma egy középkori miniatúrán

A XII. század második felében a muszlim seregek egyre nagyobb területeket hódítottak vissza a Szentföldön létrejött kis keresztény királyságoktól.

A hadisikerekben kulcsfontosságú szerepet játszó Szaladin vezette sereg a sorsdöntő, 1187. július 4-én kivívott hattini diadalt követően egy karnyújtásnyira került legfőbb céljától, Jeruzsálem visszafoglalásától.

Szaladin Cristofano dell'Altissimo XVI. századi festményén

A szultán közölte a jeruzsálemiekkel, hogy amennyiben harc nélkül átadják neki a várost, mindenki szabadon távozhat, és a keresztények szent helyeit nem fogják lerombolni. A jeruzsálemi küldöttség azonban fontolóra sem vette a feltételek elfogadását. 

Szeptember 20-án megkezdődött Jeruzsálem ostroma. A város védelmét irányító Ibelini Balián hamarosan ráeszmélt, hogy nincs esélyük a győzelemre, ezért közölte Szaladinnal, hogy most már hajlandó feladni a várost.

Miután a szultán visszautasította az ajánlatot, Balián fenyegetőzni kezdett: megölnek mindenkit, köztük az ötezer muszlim hadifoglyot, továbbá lerombolják a muszlimok szent helyeit. Szaladin rövid töprengés után végül eltekintett a további harcoktól.

Ibelini Balián átadja Jeruzsálemet (1490-es illusztráció)

A szultán október 2-án ünnepélyesen bevonult a városba, amely 88 év után ismét a muszlimok kezére került. Parancsba adta katonáinak, hogy egyetlen kereszténynek sem eshet bántódása, és a városlakók többsége váltságdíj ellenében távozhatott.

A szultán sok szegény lakos esetében még a váltságdíj megfizetésétől is eltekintett, és a tehetősebbekre sem rótt ki hatalmas sarcot. A jeruzsálemi pátriárka kétszázezer dinár értékű arannyal hagyta el a várost, amely ezután egészen 1229-ig a muszlimok uralma alatt maradt.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban