Pestis idején a feltámadó holtaktól is rettegtek a középkori németek
2020. szeptember 8. 15:58 Múlt-kor
Korábban
Szentekből számkivetettek
A kora és érett középkorban (körülbelül 950-től 1300-ig) az a kevés holttest, amelyet arccal lefelé temettek el, jellemzően a templomkert közepén, vagy akár a szent épületen belül került elhelyezésre.
Némelyüket ékszerekkel, finom kelmékkel és írószerekkel temették el, ami arra utal, hogy jobbára arisztokratákról és magas rangú klerikusokról van szó, akik az Isten előtti megalázkodás szimbólumaként választották e testhelyzetet.
Történelmi példa erre III. (Kis) Pipin frank király, Nagy Károly császár édesapja, aki a feljegyzések szerint saját apja vétkeiért való vezeklésül kérte, hogy arccal lefelé temessék el a párizsi Saint-Denis székesegyház bejárata előtt.
A 14. század elejétől azonban egyre több ilyen temetkezés látszik Európában, ezek közül sok már a kijelölt temetők határain kívül. E váltás egybeesik az 1347-ben kezdődött nagy pestisjárvánnyal, a fekete halállal, amely emberek millióival végzett szerte a kontinensen az évszázad során.
„Valami megváltozik” – mondta Alterauge, aki jelenleg a Heidelbergi Egyetem doktorandusza. Ahogy a betegség elkezdte egyre gyorsabban ölni az embereket, a közösségek már nem tudtak lépést tartani vele, és az oszladozó holttestek látványa lassan a mindennapok ismerős, ám mindazonáltal felkavaró részévé vált.
A holttestek felpuffadtak, aminek következtében helyzetet váltottak, és gázokkal feltelt emésztőrendszerük nyugtalanító, váratlan hangokat keltett. A hús elsőre megmagyarázhatatlan alakzatokban indult oszlásnak, vagy száradt ki, azt az illúziót keltve, mintha a haj és a körmök a halál után tovább nőnének.
„Az oszladozó holttestek mozognak, csattogó hangokat adnak ki. Könnyen úgy tűnhet, mintha megenni próbálnák magukat, vagy halotti leplüket” – mondta Alterauge.
A látottak megmagyarázására a középkori németek könnyen átvehették a tőlük keletre már elterjedt elképzeléseket az élőhalottakról. „Nálunk hiányzik a vámpírok fogalma Németországban” – mondta az antropológus, „de a 14. század közepén megjelenik a mozgó holttestek gondolata.” E mítoszok valószínűleg a szláv folklórból kerültek át a németbe.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő 11:20
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit 09:35
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt 09:05
- Majdnem egy hónap kellett a németeknek a varsói gettófelkelés felszámolásához tegnap
- Csak a kirobbant botrány miatt szüntette be az amerikai egészségügyi hatóság az emberkísérletet tegnap
- 10 híres merénylet, ami meghiúsult tegnap
- A válaszúti Bánffy-kastélyban koncertekkel és filmvetítéssel is várják majd a látogatókat tegnap
- Megemlékeztek Zirzen Jankáról, a magyar nőnevelés egyik legjelentősebb úttörőjéről tegnap