Pazarlásnak vélték a ruhaneműk tisztítását az olykor luxussal hivalkodó ókori görögök
2024. augusztus 21. 16:35 Múlt-kor
A vagyonnal való nyilvános kérkedés ugyanolyan gyakori jelenség volt az ókori Görögországban, mint napjainkban, és ugyanúgy rengeteg vitát váltott ki.
Az athéni Partheon az Akropolisban
Korábban
Tisztelet és gyűlölet
I. e. 405-ben az ókori görög drámaíró, Arisztophanész Békák című művében az athéni Alkibiadészről azt írta (Arany János fordításában): a város „Kivánja, gyűlöli, s mégis szeretné.”
Alkibiadész tehát igencsak megosztó személyiség volt. Az athéniak kedvelték karizmatikus kisugárzását, de ódzkodva figyelték nagyravágyóságát és visszataszítónak tartották fényűző életmódját.
Plutarkhosz, a római kori görög életrajzíró kiemelte, Alkibiadész olyan bíbor köpenyt viselt, amelynek vége leért a földre – mivel ebben a korban korántsem volt könnyű dolog a ruhaneműk tisztítása, ez a luxus egyik legpazarlóbb megnyilvánulásának számított.
Saját hadihajóját emellett oly módon alakíttatta át, hogy ágyát ne ringassák túlzottan a hullámok a tengeren, továbbá rendszeresen vett részt részeg tivornyákon, és még a hagyományos athéni harcos képét is megszentségtelenítette azzal, hogy (egyébként aranyból készült) pajzsára egy kupidót festetett.
Szókratész megdorgálja Alkibiadészt kicsapongó viselkedéséért
Alkibiadész volt az, akit egyszer ünnepeltek, máskor istenkáromlással vádolták. Megtették a városállam legfőbb hadvezérének, majd hadjáratáról hazahívták és bíróság elé állították. Ezután átállt Spárta szolgálatába, majd visszatért, és az athéniak újra keblükre ölelték – aztán száműzték, és Phrügiában, a mai Törökország területén vált gyilkosság áldozatává.
Az extravagáns államférfi története jól szemlélteti az athéni demokrácia állandó küzdelmét saját magával abban, hogy miként hasznosítsa a legtehetségesebb polgárok képességeit egy olyan rendszerben, amelyben jogilag mindenki egyenlő volt – és egyúttal a városállamnak a luxushoz való ellentmondásos viszonyát is.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére 20:20
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán 18:05
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király 16:05
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában 15:05
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély 10:35
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat 09:50
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke 09:05
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás tegnap