Patkányok és csótányok voltak az amerikai hadifoglyok társai a „Hanoi Hiltonban”

A pokoli börtön végnapjai

Az Észak-Vietnám és az Egyesült Államok által 1973-ban megkötött tűzszünet nyomán az akkor a Hỏa Lò-ban lévő 591 amerikai foglyot átadták hazájuknak.

David Gray százados, a légierő pilótája később felidézte, hogy csupán akkor könnyebbültek meg, amikor az őket hazaszállító repülő pilótája bejelentette: „Gratulálok, uraim – elhagytuk Észak-Vietnámot.”

Volt azonban olyan fogoly, aki később visszatért a Hanoi Hiltonba: John McCain a későbbiekben több alkalommal is Vietnámba látogatott családjával, hogy megpróbálja feldolgozni az átélt szenvedéseket.

A komplexumot egészen az 1980-as évek közepéig használták, főként politikai foglyokat tartott itt az ekkor már az egész országot irányító hanoi rezsim. Az utolsó foglyok egyike Nguyễn Chí Thiện költő volt, akit rabtársaival együtt 1985-ben szállítottak át egy másik börtönbe.

Mire McCain és családja első ízben visszatért, már nem a börtön látványa fogadta őket: nagy részét az 1990-es években elbontották, és lakóházak épültek a helyén. A komplexum egy része múzeumként üzemel tovább, az itt látható kiállítás azonban markánsan eltér a történelmi valóságtól.

A múzeum legfőképpen a francia korszakot mutatja be, köztük a guillotine-nal felszerelt kivégzőtermet, illetve azon cellákat, ahol neves vietnámi forradalmárok raboskodtak. Az épületrész hátsó szakaszában van egyetlen helyiség, amely beszámol az amerikai foglyokról.

Itt semmiféle utalás nincs a válogatott kínzásokra, ehelyett a „kedves bánásmódot” hangsúlyozza néhány fényképpel, amelyen a börtönudvaron kosárlabdázó, illetve biliárdozó amerikaiak láthatók.

A teremben még egy pilótaruha és egy ejtőernyő is ki van állítva, amelyek a felirat szerint John McCainéi voltak – ezek azonban kétségtelenül hamisítványok.

„A pilótaruhámat úgy vágták le rólam, amikor a börtönbe szállítottak” – mondta el a kiállítás kapcsán McCain. „A »múzeum« kiváló propagandalétesítmény, amelynek vajmi kevés köze van a valódi eseményekhez, amelyek a falai között történtek.”

Mindazonáltal a szenátornak bizonyos mértékben sikerült feldolgoznia a Hỏa Lò-ban töltött borzalmas éveket.

„Negyven év távlatából, ahogy visszatekintek erre az élményre, akár hiszik, akár nem, részben vegyes érzések kavarognak bennem arról, milyen nehéz időszak is volt” – mondta 2013-ban. „Ugyanakkor a baráti kötelékek és a rabtársaim iránti szeretet maradnak a legtartósabb emlékei rabságom öt és fél évének.”

1. Gyarmati börtön
2. Ékszíj és „kötéltrükk”
3. Ellenállás reménytelen helyzetben
4. A pokoli börtön végnapjai

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek