Őskori tömeggyilkosság nyomaira bukkantak Horvátországban
2021. március 12. 11:11 MTI
Válogatás nélkül gyilkolták le mintegy hatezer évvel ezelőtt azt a 41 embert, akiknek maradványait egy tömegsír őrzi a mai Horvátország területén - állapította meg egy horvát, osztrák és amerikai szakemberekből álló kutatócsoport, amely genetikai elemzésnek vetette alá a csontokat.
Korábban
A több ezer éves tömeggyilkosságok helyszínén végzett eddigi antropológiai és genetikai elemzések olyan eseteket tártak fel, amelyek hátterében nagy valószínűséggel csata, csoport-hovatartozással kapcsolatos konfliktus, vagy vallási rituálék álltak – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
A mai Horvátország területén lévő Potočaniban talált 6200 éves tömegsírban nyugvó 41 embert azonban válogatás nélkül gyilkolták le.
A PLOS One című folyóiratban publikált tanulmány szerint 38 áldozat csontmaradványaiból sikerült DNS-mintát venniük a kutatóknak.
A genetikai és morfológiai elemzésekből kiderült, hogy a sír 21 férfi és 20 nő maradványait őrzi. Az áldozatok több mint fele 2 és 17 éves kor közötti volt, a felnőttek életkora pedig 18 és 50 év közötti, valamint volt egy felnőtt, akinek nem tudták pontosan megállapítani a korát.

A genetikai vizsgálat szerint noha néhány áldozat családi kapcsolatban állt egymással (például egy fiatalabb férfit két kislányával együtt öltek meg), az áldozatok többsége (70 százalék) nem állt rokoni kapcsolatban egymással és egyértelműen egy nagy pásztornép tagjai voltak.
Többségük ugyan nem állt szoros rokoni kapcsolatban egymással, ám az áldozatok közös leszármazása azt jelzi, hogy a helyi populáció nagy és stabil volt, vagyis nem valószínű, hogy a mészárlás egy új, genetikailag nem rokon csoport érkezésével függött össze.
Noha a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján nem lehet biztosan megmondani, hogy mi volt az oka a tömeggyilkosságnak, a szakemberek úgy vélik, hogy a kedvezőtlen éghajlati viszonyok és/vagy a helyi népesség jelentős megnövekedése állhatott a mészárlás hátterében.
A horvátországi Antropológiai Kutatóközpont, a Bécsi Egyetem és a Harvard Egyetem kutatói szerint további genetikai vizsgálatokra lesz szükség más őskori tömeggyilkosságok helyszínén annak meghatározására, hogy mennyire volt gyakori az ilyesfajta erőszak a régmúltban.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


17. A náci Németország jellemzői
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
- Már 1918-ban lépéseket tett az egyesülés felé Németország és Ausztria
- 12 ezer, Argentínában élt náci nevét tartalmazó listára bukkantak
- Tökéletes ürügy volt a szabadságjogok megszüntetésére a Reichstag felgyújtása
- A háború utolsó napjaiban megpróbálta átvenni Hitlertől a hatalmat Hermann Göring
- Máig nem tudni pontosan, hány roma áldozata lehetett a holokausztnak
- Miért foglalkoztatták az ikrek az embereken kísérletező náci tudósokat?
- Két falu teljes kiirtásával bosszulták meg Reinhard Heydrich halálát a nácik
- Elhunyt a sobibóri haláltábor utolsó túlélőinek egyike
- 10 érdekesség a kártyajáték múltjáról tegnap
- Tiltott falatok: a sertéshús-tabu vallási és kulturális gyökerei tegnap
- Különleges kelta tőrre bukkantak Lengyelországban tegnap
- Kivétel nélkül mindenkin segített „a szegények püspöke” tegnap
- Olaszok a két világháború közötti Magyarországon tegnap
- 500 év után találták meg az elveszett reneszánsz festményt tegnap
- Történelem és nyelvészet: a gladiátor szó nyomában tegnap
- Több ezer éves temetkezések kerültek napvilágra Franciaországban tegnap