Nők és gyermekek maradványai is előkerültek a Mexikóban feltárt azték koponyafalból
2017. július 4. 10:43 MTI
A szakemberek szerint a most feltárt koponyák a Huey Tzompantli részét képezhették: ez a masszív koponyafal megrémítette a spanyol hódítókat, amikor azok Hernán Cortes vezetésével elfoglalták a területet, és az építményt a korabeli beszámolókban is megemlítik.
Korábban
Emberi koponyákból emelt tornyot fedeztek fel a régészek Mexikóváros központja alatt: a lelet új megvilágításba helyezi az azték birodalom emberáldozati kultúráját, mivel az építményt alkotó több száz koponya között gyermekek és nők maradványait is felfedezték. A mészbe és több ezer csontmaradványba ágyazott 676 koponyára az egykori azték főváros, Tenochtitlán egyik főtemploma, a Templo Mayor ásatási terület szomszédságában találtak rá.
A modern Mexikóvárost Tenochtitlán maradványaira építették. A történészek szerint a spanyol konkvisztádorok megérkezése előtt a közép-amerikai kultúrák egy részénél bevett szokás volt, hogy koponyafalat - az aztékok ma is élő nyelvén tzompantlit -, emeltek a rivális királyságokból származó, feláldozott harcosok kifehérített koponyáinak bemutatására.
A szakemberek szerint a most feltárt koponyák a Huey Tzompantli részét képezhették: ez a masszív koponyafal megrémítette a spanyol hódítókat, amikor azok Hernán Cortes vezetésével elfoglalták a területet, és az építményt a korabeli beszámolókban is megemlítik.
Az egykori Tenochtitlán területén 2015-ben kezdett ásatások azonban új kérdéseket vetnek fel a koponyafalakról. A leleteket tanulmányozó Rodrigo Bolanos szerint kollégáival arra számítottak, hogy kizárólag férfiak, pontosabban csak fiatal férfiak koponyáira fognak bukkanni, hiszen ők voltak a harcosok. A nők és gyermekek maradványainak felfedezése meglepte a kutatókat. „Olyasmit találtunk, amiről nincsenek feljegyzések, ez valami teljesen új, egy eddig ismeretlen fejezet a Huey Tzompantli történetében” – mondta a szakember.
Az ásatást végző egyik régész, Raul Barrera szerint a koponyákat azután rendezhették toronyalakba, hogy először kiállították őket a koponyafalon. A nagyjából hat méter átmérőjű torony hajdanán a Nap, a háború és az emberáldozat azték istenének szentelt kápolna sarkában állt. A torony alját még nem ásták ki a régészek.
Barrera szerint semmi kétség afelől, hogy a torony egyike azon emberi koponyákból emelt építményeknek, amelyekről Andres de Tapia, a Cortest kísérő egyik spanyol katona is említést tett feljegyzéseiben. A régész szerint az ásatások előrehaladtával még több koponya fog a felszínre kerülni.
A harcias és mélyen vallásos aztékok virágzó birodalmat hoztak létre, amely fénykorában a Mexikói-öböltől egészen a Csendes-óceánig terjedt az 1519-1521-es spanyol hódítást megelőzően.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
