Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében

A magyar-szlovák exodus

Ám a csehszlovák kormánynak továbbra is az volt a célja, hogy megszabaduljon a magyar kisebbségtől, így 1946 folyamán többször is kilincseltek a nagyhatalmaknál további 200 ezer magyar egyoldalú kitelepítése érdekében. Bár az ötletet Franciaország, Románia, Jugoszlávia, sőt Sztálin is támogatta, az USA és az Egyesült Királyság a magyar fél beleegyezéséhez kötötte azt. A még mindig ott tartózkodó több százezer magyart pedig további széttelepítéssel tervezték asszimilálni. Az újabb menekülthullám és Beneš „végső megoldásának” elkerülését az amerikai és brit diplomáciának köszönhetjük.

Beneš és Churchill a második világháború alatt Angliában (kép forrása: Pinterest)

A Szövetséges Ellenőrző Bizottság csehszlovák részéről még egy emlékiratot is megfogalmaztak a brit külügynek, miszerint a magyar államnak a címeréből a „Szlovákiára utaló” hármas halmot és kettős keresztet ki kell venni, a Szent István-i revizionizmus jelképének számító Szent Koronát pedig egy ENSZ-múzeumba kellene helyezni.

A lakosságcsere végrehajtása csak az 1947. február 10-én megkötött párizsi békeszerződés után vette kezdetét. 1947 tavasza és 1948 ősze között 73 273 magyarországi jelentkezőt költözettek zömmel a Csallóköz és Érsekújvár vidékére, hogy megbontsák az egykor színmagyar területet. Ugyanekkor a csehszlovák kormány ennél több magyart jelölt ki áttelepítésre a Csallóköz, Ipolyság, Losonc, Rimaszombat és Királyhelmec vidékéről, azaz közvetlen a határok mellől. A lakóhelyüktől megfosztott magyarok új otthona a Dunántúli-középhegység, Budapest, Miskolc, Nyíregyháza környéke és természetesen a Viharsarok lett.

A kitelepített magyarokra vonatkozó számadatok eltérnek, 80 és 100 ezer között mozognak. A csehszlovákok ugyanis - túllépve a 73 ezres határt - folytatták a kitelepítést. 1948 augusztusában már két kommunista állam (pontosabban a Csehszlovák Kommunista Párt és a Magyar Dolgozók Pártja) egyezett meg a kényszermigráció leállításáról.

A lakosságcsere jelentősen hozzájárult az etnikai viszonyok megváltozásához. A trianoni Magyarország területén 1941-ben élő 75 ezer szlovákból 1949-re mindössze 26 ezer maradt. Ha hozzávesszük ehhez a németek kitelepítését is, akkor kijelenthetjük: Magyarország 1949-re homogén nemzetállam lett, ahol a népesség 98,6%-a vallotta magát magyar anyanyelvűnek.

Ezzel szemben a Felvidék magyarsága a világháború után tetemesebb veszteségeket könyvelhetett el. Az 1930-as népszámlálás 570 ezer magyart talált Szlovákiában (rengeteg kettős identitású inkább szlováknak vallotta magát), 1950-re pedig 354 ezerre csökkent a számuk. Ez utóbbira azonban a „reszlovakizálásnak” való ideiglenes behódolás nyomta rá a bélyegét (a magyarok szlováknak vallották magukat és anyanyelvük használatát otthonra korlátozták), a magyarság valójában félmillió körüli lelket számlált. Mégis az önkéntes elvándorlásokat követően a csehszlovák-magyar lakosságcsere volt a határon túli magyarság legnagyobb vesztesége a 2. világháborút követő években.

Szociális Alap társfinanszírozásával a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú „Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és műödtetése konvergencia program” című kiemelt projekt keretei között valósult meg.

1. Felvidéki magyar tragédia
2. Mi volt az egyezményben?
3. Magyar-magyar lakosságcsere?
4. Csehszlovák trükközés
5. A magyar-szlovák exodus

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

7 960 ft 6 490 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 9 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1. Mezőgazdasági és ipari termelés, kereskedelem a középkorban és a kora újkorban
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Mekkora volt a 17. századi holland tulipánmánia okozta pénzügyi összeomlás?
• A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
• A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
• Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
• Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
• Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”
• Létezett-e a középkorban „turkáló”?
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
• A kora középkor embere sokkal egészségesebb volt a leszármazottainál