A robotkutya elődje: mechanikus eb az ókori Egyiptomból

Mozgatható kutya az ókorból

Ez az elefántcsontból faragott ókori kutya igazán élethűre sikeredett. Úgy „pózol", mintha éppen ugrana, ráadásul egy kart fel-le mozgatva ki tudja nyitni a száját, így felfedve két alsó fogát és vörös nyelvét. A mechanikus eb, amelyet egy ókori egyiptomi sírban találtak, Kr. e. 1390-1352 körül készülhetett, és arra enged következtetni, hogy a kutyák már legalább 3400 éve kedvelt háziállatok.

Játék vagy kegytárgy

A szobor, amely most a New York-i Metropolitan Múzeumban látható, elefántcsontból készült. Méreteit tekintve meglehetősen kicsi, az orrától a lábujjakig mindössze 18,2 cm hosszú. A múzeolgusok szerint a kart, amely a kutya alsó állkapcsát működteti, és ettől úgy tűnik, mintha ugatna, eredetileg egy kis lyukakon keresztül behurkolt bőrzsinórdarab tartotta. A zsinórt valamikor a kutya vállába rögzített fémdübelre cserélték.

Látható piros nyelve és fogai

A Met a kutyaszobrot Howard Carter egyiptológus személyes gyűjteményéből szerezte meg, aki 1922-ben felfedezte Tutanhamon fáraó sírját a Királyok völgyében. Nem világos, hogy pontosan hol találták a kutyát, de a múzeum szakemberei arra jutottak, valamikor III. Amenhotep – Tutanhamon nagyapja – uralkodásának idején, az i. e. 14. században helyezhették el egy elit sírban. Rendeltetése azonban nem tisztázott, éppúgy lehetett játék, mint mágikus szertartási kellék.

„Semmire se jó” és társai

Az ókori egyiptomiak nagyon szerették kutyáikat. Némelyiket vadászatra, pásztorkodásra vagy házőrzőként használták, sokukat azonban háziállatként tartották. Ez a szobor minden bizonnyal egy háziasított kutyát ábrázol, mert a nyakát körülvevő metszett vonalak nyakörvet formáznak – írta a leletről szóló publikációjában Catharine Roehrig, a Met kurátora.

Egyiptom aranykorának idején, vagyis az Újbirodalomban (i. e. 1550-1070) a kutyanyakörvek egyre díszesebbek lettek. Előfordult, hogy a kis kedvenc neve is rákerült - ilyenek voltak például azok a darabok is, amelyeket Maiherpri sírjában találtak. Ennek a kutyaszobornak a nyakörvén nincs semmi, de a Met munkatársai elárulták, hogy a leggyakoribb egyiptomi kutyanevek ilyesmik voltak: Szerecsen, Hold fia, Semmire se jó.

Hogy a szobor milyen fajtájú ebet ábrázol, nem tisztázott. Az ókori egyiptomiak általában az energikus típusokat részesítették előnyben, így a művészetükben gyakran ábrázolt fajták közé tartoznak a basenji vadászkutya, az ibizai kopó és a fáraó kopó ősei.

Úgy gyászolták az ebeket, mint az embereket

Az egyiptomi mitológiában a kutyák Anubisz istennel és a túlvilággal is kapcsolatban álltak, egyfajta közvetítőnek is tekintették őket az élők és a holtak világa között. Egy kutya – különösen egy nyakörves –megölése súlyos bűnnek számított. Ha pedig a házi kedvenc kimúlt, a család úgy gyászolta, mint emberi rokonait: a szemöldök leborotválásával. Az egyiptomiak azonban hittek abban, hogy a túlvilágon újra találkoznak majd a kutyáikkal, valószínűleg ezért mumifikálták és temették el őket speciális állattemetőkben.

A Livescience.com cikke alapján.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2015

• Száműzöttek: megjelent a Múlt-kor téli száma
• A Führer és a nők 
• A Bánk bán hölgyei
• Császár az óceán közepén
• A Sóhajok-szigete: Ellis Island
• Két epizód a Colt revolver korai történetéből
• A Horthy család korai emigrációs évei
• Kossuth Lajos távol az otthontól
• Így ünnepeltek a fronton