Vasbilincseket találtak a ptolemaioszi aranybányában
2025. március 18. 16:03 Múlt-kor
A korai ptolemaioszi korból származó vasbilincseket fedeztek fel Ghozzában, a Kr. e. 3. századi aranybányában, Egyiptom keleti sivatagában. Ezek a bilincsek a Földközi-tenger térségében talált legrégebbi példányok közé tartoznak, és rendkívül ritkák Egyiptomban – különösen a bányászathoz kapcsolódó leletek között.
Vasbilincsek
Korábban
Egyiptom keleti sivataga gazdag természeti kincsekben
A keleti sivatag, amely a Nílus és a Vörös-tenger között terül el, ősidők óta bővelkedik értékes természeti erőforrásokban, például aranyban, rézben, vasban, drágakövekben. Az aranybányászat különösen fontos szerepet játszott a térség gazdaságában: az Újbirodalom idején (Kr. e. 1500–1000 körül) érte el első csúcspontját, majd a hellenisztikus korban (Kr. e. 332–30) ismét fellendült. A Ptolemaioszok uralkodása alatt közel 40 bányát nyitottak a keleti sivatagban, közülük Ghozza volt a legészakibb. A bányát a Kr. e. 3. század második felében kezdték el művelni.
A bányászok élete Ghozzában
A ghozzai bányászok gondosan kialakított faluban éltek, amely lakóházakat, adminisztratív épületeket és fürdőket is magában foglalt. Ez jelentős eltérést mutatott más bányásztelepülésekhez képest. Például a Kr. e. 310-ben I. Ptolemaiosz által megnyitott Samut North bányában a munkásokat szigorúan őrzött kollégiumokban helyezték el. Ghozzában azonban a lakóépületek nem voltak őrzöttek, és a feltárt ostrakonok (írásra használt kerámiatöredékek) tanúsága szerint a bányászok bérezésben részesültek. A most felfedezett bilincsek azonban azt sugallják, hogy nemcsak fizetett munkások dolgoztak itt, hanem rabszolgák vagy kényszermunkások is.
A bilincsek felfedezése és jelentősége
A bilincseket a falu keleti határában, a 44-es szektorban találták, ahol az épületeket főként raktározásra, ételkészítésre és fémtárgyak javítására használták. Ebben a szektorban két különálló bilincskészlet került elő. Az egyik hét lábgyűrűből és két csuklós láncszemből állt, amelyeket egy folyosó padlójába vájt gödörben helyeztek el. A második készlet négy láncszemből és két gyűrűtöredékből állt, amelyeket más fémtárgyakkal együtt az egyik helyiség padlóján szétszórva találtak. Az állatokat akkoriban kötéllel kötözték meg, így ezek a bilincsek egyértelműen emberek mozgásának korlátozására szolgáltak.
Hasonlóságok más ókori bilincsekkel
A ghozzai bilincsek kialakítása nagyban hasonlít azokra, amelyeket az Athéntól délre fekvő Laurion ezüstbányáiban fedeztek fel. Emellett hasonlóságot mutatnak a görög művészet egyik ábrázolásával is, bokájánál bilincsbe vert férfi látható egy attikai feketealakos kylix belsején, aki vödröt és szivacsot tart a kezében. Ezt a tárgyat Kr. e. 490–480 között készítették, később Nápolyban találták meg, és ma a Rijksmuseum van Oudheden gyűjteményében őrzik.
A ghozzai bilincsek felfedezése nemcsak a bányászati munkaerő összetételéről nyújt új információkat, hanem a ptolemaioszi kori Egyiptom társadalmi viszonyainak mélyebb megértéséhez is hozzájárul.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Páratlan felfedezés: senki sem tudta, mit rejt a pozsonyi kastély 18:11
- Szuszlov, a szovjet „másodtitkár” 18:05
- Őseink egyik "rejtélyes populációja" adta génjeink 20%-át, és fokozhatta agyműködésünket 16:52
- Vasbilincseket találtak a ptolemaioszi aranybányában 16:03
- Majdnem 100 évvel a fej után feltárták a Buddha szobor testét is 14:57
- Fejedelmek aranya. Uralkodói reprezentáció Erdélyben 14:41
- Caligulától Ceaușescuig: hét kivégzett zsarnok a történelemből 14:20
- A robotkutya elődje: mechanikus eb az ókori Egyiptomból 13:14
