Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében

Csehszlovák trükközés

Az 1941-es magyar népszámlálás 76 ezer szlovák anyanyelvűt talált a trianoni határok között (a szlovák származásúak száma ennek másfélszerese volt). A CSÁB mindezek ellenére egy 96 ezer nevet tartalmazó névsort adott át a magyar kormánynak 1946 nyarán.

Prága valódi célja ugyanis Csehszlovákia magyaroktól való megtisztítása volt - ezért igyekeztek minél nagyobb számot megadni, hogy még több magyart küldhessenek el a másik oldalon. A csehszlovák névsor több mint húszezer olyan ember nevét tartalmazta, akik már elhunytak, eltűntek, vagy már évekkel ezelőtt elköltöztek. A magyar hatóságok ellenőrzésén fennakadt a szélhámosság, így a Magyarországról Szlovákiába telepítendő személyek száma 73 ezer főben állapodott meg.

1946. május 10-én a prágai törvényhozás ellenszavazat nélkül fogadta el a lakosságcsere-egyezményt - ami nem meglepő, lévén hogy azt csak cseh és szlovák képviselők alkották. Ugyanezen a napon került a magyar Nemzetgyűlés elé az ügy. Az abszolút parlamenti többséget alkotó FKGP bojkottálta a lakosságcsere ügyét és képviselőik egyszerűen kisétáltak a teremből, határozatképtelenné téve a Nemzetgyűlést.

Május 14-én végül a FKGP is belátta: az aláírt egyezményt be kell cikkelyezni, így a honatyák többsége megszavazta azt, majd június 22-én Tildy Zoltán köztársasági elnök aláírta és kihirdette, így törvényes keretek közé került a csehszlovák-magyar lakosságcsere.

1. Felvidéki magyar tragédia
2. Mi volt az egyezményben?
3. Magyar-magyar lakosságcsere?
4. Csehszlovák trükközés
5. A magyar-szlovák exodus

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

2. Magyarország gazdasága a 14–15. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• Fényes győzelmet arattak Kinizsiék Kenyérmezőnél a portyázó törökök felett
• A kiéheztetés lassú, de biztos fegyverével kényszerítette térdre Ausztriát Mátyás király
• Károly Róbert híres aranyforintja
• Középkori bankok, mai tanulságok