7 végzetes pillanat

Négy évtizede magasodik Budapest felett a Széchenyi-hegyi tévétorony

2015. augusztus 18. 11:46 MTI

Negyven éve, 1975. augusztus 18-án helyezték üzembe a Széchenyi-hegyi új televízió és ultra-rövidhullámú adóállomást. Az új épület 11, a 152 méter magas acéltorony 15 millió forintba került, a rekonstrukciós munkák összköltsége 80 millió forintot tett ki. 

A Széchenyi-hegyi tévéadó

Magyarországon 1947-től kísérleteztek tévéadással, a vezetékes képtovábbítás azonban csak nagyon gyenge képminőséget eredményezett. A magyar televíziózás fejlesztéséről és az állami Televízió Vállalat alapításáról 1953 elején döntött a kormány. A távközlés akkor a Magyar Posta hatáskörébe tartozott, így a tévéadások továbbítása, sugárzása is ide került. A kép- és hangadó berendezéseket a Gyáli úti Postakísérleti Intézet szakemberei hozták létre, és 1953 decemberében már sikeresen sugározták kísérleti adásukat. Ezután a műszereket a Széchenyi-hegyi, Agancs utcai volt Hargita Penzióba vitték, innen indult 1954 januárjában a kezdetben csak a fővárosban vehető műsorszórás 100/50 wattal. A kísérleti adót 1956-ban a hazai Beloiannisz Híradástechnikai Gyár (BHG) által szállított 1 kW-os berendezés váltotta fel, ez már 100 kilométer sugarú körben biztosított jó minőségű adást. A Magyar Televízió a rendszeres sugárzást az 1957. május 1-jei felvonulás közvetítésével kezdte meg.

A kis adóteljesítmény és az egyszerű antennák sürgetővé tették egy nagyobb teljesítményű berendezés megépítését. A Széchenyi-hegyi tévéadó építése 1956 tavaszán kezdődött, a tévéstúdiót a Szabadság téri volt Tőzsdepalotába telepítették. Az adótorony 1958. február 22-én átadott tizenegy emeletes, 53 méter magas épületében kapott helyett az NDK gyártmányú, O1-frekvenciájú (OIRT 1. sz. tv-csatorna), 30/10 KW-os adóberendezés és a Franciaországból importált mikrohullámú berendezés, később pedig az URH-adó is. Az épület tetejére 38 méteres antennaárboc került, erre rögzítették a négyemeletes lepkeantennát.

postamuzeum.hu

Az adó hosszú ideig "egymagában" működött, ami időnként kellemetlen zavarokat okozott a műsorszolgáltatásban. Gyakoriak voltak a 10-20 percet meghaladó adáskimaradások, és a karbantartás is időigényes volt (a hazai sajátosságnak számító, pénzhiányra visszavezethető hétfői adásszünetet lehetett e célra kihasználni). A tartalékadó hiánya emlékezetes üzemzavart okozott 1965 áprilisában, amikor a Győri ETO-Benfica BEK-elődöntő mérkőzést nézők tízezrei nem láthatták, mert az adó egyik transzformátora zárlatos lett, és pótlása hosszú időt vett igénybe. Ez az esemény meggyorsította a tartalékadó építését és telepítését. Az EMV adó 1965 decemberében kezdte meg próbaüzemét, korszerű 4/0,8 kW-os, automatikus távkapcsolású hazai gyártmányú tartalékberendezéssel kiegészítve.

Az első vidéki tévéadót 1959-ben Pécsett helyezték üzembe, ezt követően szinte évenként létesítettek egy-egy reléállomást. 1969-ben helyezték üzembe az első, SECAM rendszerű színestévéadót. 1973-ra a tartalékkal és a kísérleti színesadóval együtt 14 adóberendezés gondoskodott a műsorellátásról, ekkor az ország 90,5 százalékára jutott el a televízió műsora. 1960-ban már 100 ezer, a hetvenes évek elején több mint 2 millió előfizetőt tartottak nyilván. A hírközlés, a rádiózás és a televíziózás megnövekedett igényeit a meglévő állomás és berendezései már igen nehezen tudták kielégíteni, ezért 1973-ban megkezdték az országos tévéhálózat fiatalítását és fejlesztését.

postamuzeum.hu

A Széchenyi-hegyen a régi, 11 emeletes épület mellé egy 152 méter magas, vasszerkezetű, nagyobb antennatornyot és új állomásépületet építettek. A kétszintes épületben a tv és URH adóállomás, a régi toronyépületben pedig a mikrohullámú központ kapott helyet. Leszerelték az elavult RTF-berendezést, és az újonnan épült adóházba egy modern, hazai gyártmányú 20/4 kW-os adót telepítettek, innen sugározták az URH-n fogható három adó, a Kossuth, a Petőfi és a III. műsor (1987-től Bartók Rádió) műsorát is. Az új épület 11, a 152 méter magas acéltorony 15 millió forintba került, a rekonstrukciós munkák összköltsége 80 millió forintot tett ki. A beruházást az augusztus 20-i nemzeti ünnephez (akkoriban az alkotmány ünnepéhez) időzítve, 1975. augusztus 18-án adták át. (Jelenleg a régi adótorony 60, a mellette álló antenna 175 méter magas.)

Három év múlva a stúdió és adó közti kapcsolatot korszerűsítették, az új berendezés a kép mellett négy kísérőhang továbbítását tette lehetővé, 1986-ban indult a parabolaantennával fogható AM-mikro jelek sugárzása. Az adótorony 1990-től a postától a Magyar Műsorszóró Vállalat tulajdonába került, az újabb, nagy teljesítményű Toshiba adót már az Antenna Hungária vásárolta meg. 1998-ban kiépítették a 100 MHz-es URH-adóhálózatot a négy országos rádióadó sugárzására, egy új tévéadót és egy műholdas feladóállomást létesítettek, majd országos digitális, nagy sávszélességű szétosztó hálózatot is kiépítettek. A magyar televíziózás történetének első tévéadója 2011. augusztus 14-én, 53 év működés után "vonult nyugalomba", amikor lekapcsolták az O1 csatornán sugárzó budapesti adót, és 2011 végére Magyarországon megszűnt az analóg földfelszíni műsorszórás, helyét a digitális technológia vette át.

2018. tél: 7 végzetes pillanat
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
Az új tévéadó beindítása <br /><i>postamuzeum.hu</i>Munkában a mérnökök <br /><i>postamuzeum.hu</i>

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!