2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Mutatványos bódék és katonatemető - 230 éve közkert a Városmajor

2015. július 25. 16:14 MTI

A budai Városmajort kétszázharminc éve, 1785. július 25-én nyilvánította II. József rendelkezésére közkertté a Helytartótanács. A liget rendkívül népszerű lett, amiben nem kis szerepet játszott, hogy közel esett a beépített városrészekhez, rövid sétával is megközelíthető volt.

A Rózsadomb és a Kis-Svábhegy közötti völgyben húzódó térséget, az Ördög-árok árterületét Buda lakossága a török hódoltságig kaszálóként használta. Buda 1686-os visszavétele után a katonaság tulajdonába került, 1724-ben a várparancsnok, Daun Henrik gróf villát is építtetett ott. A városi tanács hosszasan és eredmény nélkül pereskedett a terület tulajdonjogáért, amelyet végül 1730-ban visszavásároltak. A földet kertészeknek adták ki, de ők 1781-ben felmondták a haszonbérletet, mert veteményeiket tönkretették az ott folyó hadgyakorlatok. A tanács ezután eredménytelenül kínálta árverésre a területet.

II. József, "a kalapos király" 1784-ben Budáról Pestre helyezte át az Institutum Geometricumot, Európa első polgári mérnökképző intézetét. Az egyetem botanikus kertjének helyén közkertet kívánt létesíteni, a budai magisztrátus azonban a nagyobb haszon reményében a területet házhelyeknek akarta kimérni, és cserébe a "város majorját" kínálta fel. Az uralkodó a javaslatot elfogadta, a Helytartótanács a területet 1785. július 25-én nyilvánította közkertté. Az akkor mintegy 57 holdas közpark Tallherr József által készítette tervei alapján készült el. Mértanilag szerkesztett hálózatban sétányokat létesítettek, a szigorú geometrikus elrendezés egyik tengelye a vendéglővé átalakított Daun-villára irányult, és mintegy háromezer fát is ültettek.

Az 1787-re elkészült Városmajor (Stadt-Mayerhof) volt a pest-budai lakosság számára létesített első közpark. A liget rendkívül népszerű lett, amiben nem kis szerepet játszott, hogy közel esett a beépített városrészekhez, rövid sétával is megközelíthető volt. A királyi rendeletre és pénzből létesített park fenntartására kezdetben csak az itt működő vendéglő bevétele állt rendelkezésre. Mivel az összeg kevésnek bizonyult, 1825-ben - a Városligethez hasonlóan - mutatványosbódék felállítását engedélyezték. A park népszerűsége növekedett, a május eleji tavaszünnep egyik legfontosabb helyszínévé vált, ahová Pestről is sokan rándultak át.

A mutatványosbódék azonban vurstli hangulatot teremtettek, a harsány tobzódás nem kedvezett a vasárnapi családi sétáknak, a szerelmes andalgásoknak, a kisgyermekek játszadozásának. A Városmajor környékén a nyári kikapcsolódást biztosító villák egész sora épült fel, a közpark azonban a 19. század második felére fokozatosan lezüllött, az elhanyagoltságot tetézte, hogy a katonaság is folyamatosan igénybe vette a területet.

A sorozatos panaszokra a város visszatérő válasza a pénz hiánya volt, pedig a park rendbetételére tervek, távlati elképzelések születtek. Nyári színház, cirkusz, zeneterem, gyógyfürdő létesítésének ötlete merült fel üzleti alapon, a parkot végül mégis közpénzen rendezték. A legfontosabb lépés a ki-kiáradó Ördög-árok beboltozása volt 1917 és 1920 között, majd a vurstli bezárása következett. A Városmajort újra parkosították. Az Árkay Aladár és fia, Árkay Bertalan által tervezett Jézus szíve-plébániatemplomot, a magyar Bauhaus egyik meghatározó épületét 1922 és 1933 között emelték, a harangtornyot 1936-ban. A Tér és Forma című folyóirat 1933-ban már méltán írhatta: "a 14 hektáros Városmajor nemrég erdő jellegű volt, most már virágággyal, játszótérrel, pihenőkkel ellátva Buda egyik legszebb parkja".

A második világháború végén, a budai Várban körbezárt magyar-német csapatok 1945. február 11-i kitörése után romok, roncsok és hullahegyek maradtak itt, a terület ideiglenes temetővé és szemétlerakó hellyé vált. A helyreállítás után, 1952-ben épült fel a Szabadtéri Színpad, amelyet többször korszerűsítettek, emellett teniszpálya, tornacsarnok, sporttelep is létesült, a fertőzés következtében kiszáradt, még 1765-ben ültetett szilfákat a hatvanas évek közepén vágták ki. A Városmajor nyugati oldalán van a Fogaskerekű Vasút 1874-ben üzembe helyezett végállomása, és a Városmajori Gimnázium is a park területén épült meg.

Az ezredforduló környékén ismét elhanyagoltság és rossz közbiztonság jellemezte a parkot. A megújítást a hegyvidéki önkormányzat kezdeményezte 2010-ben, a Városmajor a főváros támogatásával 2013 végére több mint 200 millió forintból szépült meg. A közparkba tizenhárom kamerát telepítettek, lefedve az egész területet, megújult a játszótér és a közvilágítás, lecserélték a régi utcabútorokat és kültéri tornaszereket helyeztek ki, amelyeket bárki ingyen használhat. Telepítettek egy úgynevezett parkour pályát is az extrém sportok kedvelőinek, új kutyafuttatót kerítettek el, tavaly minden igényt kielégítő futókört is kialakítottak a teljesen újjáépített Városmajor parkban.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár