Napóleon lovának csontváza vagy a rosette-i kő járhat a bayeux-i kárpitért cserébe
2018. január 19. 12:35 MTI
Napóleon lovának csontváza vagy a rosette-i kő is azon műtárgyak között szerepel, amelyeket Nagy-Britannia a bayeux-i kárpitért adna cserében kiállításra Franciaországnak - értesült a brit sajtó.
Korábban
A The Times brit napilap szerint Napóleon császár kedvenc lovának, Marengónak a londoni National Army Museumban őrzött csontváza és a British Museumban őrzött Ptolemaiosz-kori rosette-i kő lehet azon a műtárgyak egyike, amelyeket felajánlanának kiállításra a francia félnek.
Az Anglia normann meghódításának történelmi forrásaként nyilvántartott, Normandiában őrzött 950 éves kárpit átadását Emmanuel Macron francia elnök jelenti be Theresa May brit miniszterelnökkel az angliai Sandhurst katonai akadémiáján csütörtök este kezdődött találkozóján. The Times értesülése szerint azonban az ősi mestermunkát legkorábban öt év múlva szállíthatják át Nagy-Britanniába.
A brit napilap csütörtökön kormányforrásokat idézve arról írt, hogy „Nagy-Britannia jelentős kulturális műtárgyak cseréjét akarja elérni Franciaországgal”. A kárpitot várhatóan a londoni British Museumban állítanák ki, ahol a rosette-i követ is őrzik.
A sötétszínű grániton V. Ptolemaiosz egyiptomi király Kr. e. 196-ban kelt rendelete olvasható. A kő a szöveg három fordítását tárja fel, egyiptomi démotikus írással, görög nyelven és egyiptomi hieroglifákkal. E kő volt a kulcs 1822-ben Jean-François Champollion és 1823-ban Thomas Young számára a hieroglifák megfejtéséhez. A követ Pierre-François Bouchard (1772-1832) francia kapitány fedezte fel Rosette (ma Rashid) egyiptomi kikötővárosában 1799-ben, Napóleon egyiptomi hadjárata idején. Amikor a francia hadseregnek vissza kellett vonulnia, a kő brit kézbe került. A British Museum 1802 óta őrzi.
Napóleon császár kedvenc hátaslovát, amely a győztes marengói csatáról kapta nevét, 1799-ben Egyiptomból vitték francia földre. Az arab telivér számos híres csatában vett részt gazdájával, még az orosz hadjáratot is túlélte. A waterlooi csatában került fogságba, ekkor vitték Angliába. Az 1831-ben elpusztult ló csontvázát a londoni National Army Museumban őrzik, amely csütörtökön közölte, hogy egyelőre nem kapott felkérést arra, hogy kiállításra kölcsönözze azt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
- A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
- Valóban nem ittak vizet a középkorban?
- Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
- Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 19:05
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 17:44
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra 14:20
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap