Közel ezer év után elhagyhatja Franciaország területét a bayeux-i kárpit
2018. január 18. 10:05 MTI
Több mint kilenc évszázados történetében először Nagy-Britanniában állítják ki a bayeux-i kárpitot, Anglia normann meghódításának történelmi forrásaként is nyilvántartott hímzett „képregényét”.
Korábban
A The Times című konzervatív brit napilap szerdai beszámolója szerint a normandiai Bayeux múzeumában kiállított páratlan műalkotás időleges átadását Emmanuel Macron francia elnök jelenti be csütörtökön, amikor Theresa May brit miniszterelnökkel találkozik az angliai Sandhurst katonai akadémiáján.
A lap értesülései szerint a brit és a francia kulturális minisztérium szakértői már hónapok óta egyeztetnek a kárpit nagy-britanniai kiállításáról. Jóllehet az időpontot és a kiállítási helyszínt még nem határozták meg, a The Times forrásai szerint azonban az ősi mestermunkát legkorábban öt év múlva szállíthatják át Nagy-Britanniába.
A 68 méter hosszú, fél méter széles hímzés 58 képben, magyarázó latin szövegekkel mutatja be Anglia normann meghódítását, az ahhoz vezető történelmi eseménysort és az 1066 októberében megvívott, normann győzelemmel végződött, hat évszázadnyi angolszász uralomnak véget vető hastingsi csatát, amely után két hónappal, 1066 karácsonyán Hódító Vilmost, Normandia hercegét Anglia királyává koronázták a londoni Westminster apátságban.
A rendkívüli szakértelemmel megalkotott hímzésmunka keletkezésének helyszíne és ideje nem teljesen egyértelmű, de a szakértők többsége szerint a kárpit nem Franciaországban, hanem Angliában készülhetett az 1070-es évek végén, nagy valószínűséggel Bayeux püspöke, Odo - Vilmos féltestvére - megbízásából.

Az angol földön aratott leghíresebb francia katonai győzelem hímzett történelmi krónikáját Nagy-Britannia már legalább kétszer megpróbálta kölcsönkérni Franciaországtól: először 1953-ban, II. Erzsébet királynő koronázásának évében, majd 1966-ban, a hastingsi csata 900. évfordulóján, de a kezdeményezés mindkét alkalommal elhalt.
A bayeux-i múzeum igazgatója a The Times szerdai beszámolója szerint most is kijelentette, hogy a kölcsönadási ajánlat megvalósítása függ azoktól a vizsgálatoktól, amelyek azt hivatottak megállapítani, hogy a XI. századi alkotás szállítható állapotban van-e. Antoine Verney a brit lapnak kijelentette: egyelőre „háttérbeszélgetések” folynak a britekkel, de „a végleges döntés nem holnap lesz”.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


fasizmus
- Goebbels „utolsó éjszakája” – hat gyerek halála
- „Ép testben, ép lélek” – oktatás a fasiszta Olaszországban
- Hősök a Köztársaságban, rabszolgák a Szovjetunióban
- Életveszélyes sebet kapott a Nagy Háborúban Benito Mussolini
- Audrey Hepburn tiniként támogatta a holland antifasiszta ellenállást
- Békét kötött volna, hazaárulónak bélyegezté és kivégezte vejét Mussolini
- Regényeivel vette fel a harcot a fasizmus terjedése ellen Karel Čapek
- A halál balvanói alagútja
- Hány aranyvonatot indítottak a németek 1945-ben Magyarországról?
- Tolvajok és gazemberek: a rosszhírű molnárok tegnap
- Több mint Robin Hood – Nottingham titkos föld alatti világa tegnap
- 4000 éve már könyveltek Mezopotámiában tegnap
- Az emberi kapcsolatok szerepe a földművelés kialakulásában tegnap
- Julius Caesar felemelkedése: stratégia, szenátus és a XIII. légió tegnap
- Miért tartózkodtak spanyol katonák Dániában a napóleoni háborúk idején? tegnap
- Tenea a trójai túlélők elfeledett városa tegnap
- Charun az etruszk haláldémon tegnap