Napóleon fegyverkovácsától tanulta el a szakmát a hadviselést forradalmasító Johann Dreyse

1787. november 20-án született a türingiai Sömmerdában. Apjánál tanulta ki a lakatosmesterséget, majd miután Napóleon 1806-ban vereséget mért Poroszországra, Altenburgban és Drezdában kamatoztatta tudását.

1809-ben került Párizsba, ahol a híres fegyverkovács, Jean-Samuel Pauly műhelyében sajátította el a puskagyártás alapjait. Ekkoriban Napóleon parancsára Pauly a csappantyús gyújtáson, illetve a hátultöltős fegyverek fejlesztésén dolgozott, kevés sikerrel.

Dreyse 1814-ben visszatért Sömmerdába, átvette apja műhelyét, és kezdetben gőzgépeket, illetve a mindennapi életben szükséges fémeszközöket készített. 1817-ben Dreyse und Kronbiegel néven megalapította gyárát, amely szülővárosát elindította az iparosodás útján.

A cég rövid időn belül sikeres lett, Dreyse ismét a fegyverfejlesztésre összpontosíthatta figyelmét. Kronbiegel halála után, az 1820-as évek közepétől a gyár Dreyse und Collenbusch néven működött.

Az 1820-as évek elején terjedtek el a kémiai gyújtású puskák, Dreyse elővette Pauly durranóporos receptjét, és szabadalmaztatta a vízhatlan, rézkupakos csappantyút, amelynek gyártásába is belekezdett.

Nem sokkal később a hátultöltős rendszerekkel kísérletezett, sikerült olyan megoldást találnia, amely lehetővé tette, hogy a lövedék, a lőpor és a gyújtóelegy egyetlen egységet alkosson, így kiküszöbölte, hogy külön kelljen felcsappantyúzni a fegyvert.

A töltény hüvelye papírból készült, a gyúelegyet egy kis mélyedésben, a tömítő fojtás lőpor felé néző felületének közepén helyezte el. Elsütéskor a gyútű átszúrta a hüvely fenekét, és a lőporon áthatolva robbantotta a gyúelegyet.

Találmányával 1827-ben kereste meg a porosz hadvezetést, a főtisztek először visszakoztak a korszakalkotó újítástól, de 1830-ban újabb fegyvereket kértek a feltalálótól.

Az első huzagolt csövű, ólomgolyós puska 1836-ra készült el, bemutatásakor percenkénti ötlövéses tűzgyorsaságot ért el, és minden lövés eltalálta a céltáblát. A hadügyminisztériumban hamar felismerték a Dreyse-puska forradalmi újdonságát, először 150 darabot rendeltek belőle kipróbálásra.

Miután 1840. június 7-én IV. Frigyes Vilmos trónra került, 60 ezer darab hátultöltős gyútűs puska és fegyverenként 500 puskagolyó megrendelését hagyta jóvá, Dreysének pedig 90 ezer tallér állami támogatást folyósított egy önálló fegyver- és lőszergyár létrehozására.

A termelés 1841 második felében kezdődött meg a lehető legnagyobb titoktartás mellett, a fegyver hadrendi elnevezését megváltoztatva, hogy a puska hátultöltős jellegét ne fedjék fel. Így a hadsereg első hátultöltős puskája „leichtes Perkussionsgewehr”, azaz könnyű csappantyús puska néven állt szolgálatba.

A Dreyse-töltények éppúgy sérülékenyek voltak, mint az elöltöltő fegyverek papírtöltényei, és az is gondot okozott, hogy a hosszú gyútű előremozdulás közben sokszor átszúrta a teljes lőportöltetet. Az égéstérben tartózkodó tű a lőportöltet begyulladásakor gyakran eltört, így a fegyver csütörtököt mondott.

Az 1848-49-es német forradalmakban debütáló puska tűzgyorsasága viszont komoly előnyt jelentett az ütközetekben. A sikeren felbuzdulva a porosz hadügyminisztérium további 60 ezer darab fegyvert rendelt, de a sömmerdai gyár ezt a mennyiséget képtelen volt előállítani, Dreyse végül beleegyezett, hogy más fegyvergyárak is beszálljanak a gyártásba.

Poroszország az 1866. évi porosz–osztrák háborúba 268 ezer hátultöltős gyútűs puskával felszerelt katonát küldhetett. A Dreyse-féle puska a hatvanas évek végén már nem tudta felvenni a versenyt francia riválisával, amely számos téren korszerűbb volt porosz elődjénél.

Dreyse munkásságát nagyra becsülték: 1846-ban bizottsági tanácsossá, 1854-ben titkos bizottsági tanácsossá nevezték ki, 1864-ben I. Vilmos porosz király nemesi rangra emelte.

Fegyvergyára csaknem három évtizeden át látta el a porosz és egy tucat szövetséges német állam hadseregét puskával és lőszerrel. Halálakor gyára már csaknem 1400 embert foglalkoztatott. Emlékművét 1909. november 20-án avatták fel Sömmerda piacterén.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek