2015. tavasz: Gyászoló Hungária

A modern remetekirályság

Csoma Mózes

Észak-Korea csupán egy kicsivel nagyobb Magyarországnál, területe hegyvidékes, mezőgazdasági művelésre nehezen alkalmazható, lakosságának száma körülbelül 23 millió fő. A világ bármely más pontján periférikus államnak számítana, s aligha szerepelhetne rendszeresen a híradásokban. Mégis, bármi történjen a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban (KNDK), a nyugati világ fokozott érdeklődéssel fogadja a napvilágra kerülő információkat. Észak-Korea különlegességét az a hatalmas kontraszt adja, ami a történelmileg és kulturálisan homogén Koreai-félszigeten kialakult. A 38. szélességi foktól délre Pak Csong Hi elnök a múlt század hatvanas–hetvenes éveiben sikeres exportorientált modernizációt valósított meg, a nyolcvanas évek végén pedig az ország parlamentáris demokrácia lett. A 38. szélességi foktól északra viszont Kim Ir Szen pártfőtitkár fokozatosan bezárta országát, s az a koreai történelmi hagyományokra épülő modern remetekirálysággá változott. Ráadásul az egykori szocialista országokban példa nélkül álló módon meghonosította az apáról fiúra szálló, dinasztikus hatalomátadás gyakorlatát. Napjainkban a két ország(rész) közti különbség még a világűrből is jól látható: a világsajtót bejárták azok a felvételek, amelyek az északi és a déli rész eltérő fénykibocsátását ábrázolják. A KNDK ténylegesen „sötét folt” Távol-Kelet térképén.

Kolozsvár román megszállása

Raffay Ernő

Az 1918. december 1-jén megtartott gyulafehérvári ún. román nemzeti gyűlés egyoldalú döntéssel kimondta Kelet-Magyarország (benne a történelmi Erdély) örök időkre Romániához csatolását. E valóban nagyszabású terv megvalósításához azonban el kellett foglalniuk a Magyar Királyságnak (legalább) a Tiszáig terjedő hatalmas területeit. 

Horthy Miklós az 1945–89 közötti történelemtankönyvekben

Turbucz Dávid

Horthy Miklós a XX. századi magyar történelem ellentmondásos alakja. 1945–1989 közötti megítélése – a propaganda szintjén – döntően negatív előjelű, „leleplező” jellegű volt, és gyökeresen eltért az 1919–1944 közötti Horthy-kultusztól. A koalíciós időszakban a negatív Horthy-képekben még különféle árnyalatok mutathatók ki, ám ezek a Rákosi-korszakra teljesen eltűntek. Ez a gyökeres változás az 1944–1945 utáni radikális politikai és társadalmi változásokra, illetve a berendezkedő hatalom legitimációs igényeire vezethető vissza, ugyanis így az új kurzus a saját szerepét pozitívabb színben tüntethette fel. Ezt a Horthy-képet a történelemtankönyvek is közvetítették. Horthy megítélése tehát nem függetleníthető a XX. századi rendszerváltozásoktól, a politikai hatalom birtokosainak politikai és ideológiai elvárásaitól. 

A múmiák világa

Pap Ildikó–Szikossy Ildikó–Bajzáth Judit

Van-e létezés a halál után? Ezek a kérdések mindig érdekelték az embereket. A halál beálltával azonnal megindul a test bomlása. A természetben azonban vannak olyan körülmények, például a tartós hideg, a szárazság vagy az oxigéntől elzártság, amelyek megakadályozhatják a holttestek oszlását. Így jöttek létre a természetes vagy spontán módon kialakult múmiák. A történelem folyamán szinte minden földrészen éltek emberek, akik különféle módszerekkel mumifikálták a halottaikat, létrehozva a mesterséges múmiákat.