Talán meglepő ez a nagy ívű cím, de a benne olvasható minden egyes szó jellemzi a Somogy megyében található Lad kastélyát, valamint annak építtető családját, a Hoyos famíliát. E pár szó mögé rejtve megismerhető egy szerteágazó család egyik sarjának története és az általuk felépített hatalmas kastély falainak rövid, de virágzó históriája is.

A nyugat-spanyolországi eredetű, Kasztíliából származó Hoyos család 1545-ben már nemesi címmel bírt, előnevük Sprinzenstein lett, a magyar honosságot azonban csak a XIX. század első felében kapták meg. Ismertségüket főleg a hazai és a befolyásos nyugat-európai arisztokrácia tagjaival kötött házasságaiknak, illetve személyes és szoros diplomáciai kapcsolataiknak köszönhették. A szerteágazó Hoyos famíliát a XIX. században már családi kötelékek fűzték például a Széchenyiekhez (Hoyos Mariette gróf Széchényi Dénes felesége volt, és a fiuk, Géza Hoyos Teréziát vette nőül), valamint a Wenckheim családhoz. Baráti és politikai szálak kapcsolták őket Domenico Orsinihez, valamint Hoyos József gróf révén a Habsburg főherceghez, Rudolf trónörököshöz, akinek titkos tanácsosa volt, és akinek 1889-ben bekövetkezett halálát éppen a gróf közölte a főhercegi családdal. Hoyos Margit Malvin 1892-ben Herbert von Bismarckkal kötött házasságot, s ennek révén a família a korabeli nemzetközi politikai élet középpontjába került. Margit apja, Hoyos György Fiumében sorhajóhadnagy és a finn torpedógyár egyik alapítója volt. A Ladon birtokosként szereplő Hoyos családi ág, Miksa és leszármazottai is tengerészi tisztet töltöttek be, így innen a címben szereplő „tenger” kifejezés.

Historizáló rezidenciát álmodott

Itt térhetünk rá a címsor második tagjára, a „termőföldre”. A Ladon birtokos családi ág a tengerről lemondva a termőföld felé fordult, célul tűzve ki a honi mezőgazdálkodás fejlesztését, az európai szintű gazdálkodással pedig a világ élvonalába való emelését. Kivonultak a nagyvilági politikából, ám nem fordultak el szűkebb hazájuk társadalmi és gazdasági fellendítésétől. A mai Lad az 1754-ben Magyar- és Németladra szétbomlott települések 1950-ben bekövetkezett újraegyesítésével született meg. A katonai felmérések szerint a XVIII. században a két település határában, a németekkel betelepült faluhoz közelebb állt az itt gazdálkodó Czindery család hatalmas kastélya és istállói, amelyek Czindery László 1860-ban bekövetkezett halálával báró Wenckheim Bélára szálltak. Ő a régi kastélyt U alaprajzúra alakíttatta át. Ez az épület és a birtok végül családi ágon került Hoyos Miksához. Ő és felesége, Wenckheim Terézia bárónő azonban idejük nagy részét óriási Békés megyei birtokukon, Fáspusztán töltötték. Egyik fiuk, gróf Hoyos Fülöp – aki felvette a Wenckheim nevet is – továbbra is a Viharsarokban gazdálkodott, az ifjabb Miksa viszont, amikor nagykorú lett, és elvégezte iskoláit, a ladi birtokra költözött. A kis grófot már fiatalon is érdekelte a gazdálkodás, így tanulmányait a Magyaróvári Gazdasági Akadémián végezte, s a kötelező ifjonci teendők leteltével költözött Ladra. 

A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2015. tavasz számában olvasható.