Műholdakkal figyelték meg Pisa középkori városfalainak mozgását

(Forrás: Pixabay - christoph_s)

A szakemberek az Olasz Űrügynökség COSMO-SkyMed műholdrendszerének több mint négyszáz, 2009 és 2023 között készült felvételét elemezték. Azt vizsgálták, alkalmas lehet-e a műholdas megfigyelés a műemléki építmények elmozdulásainak megbízható érzékelésére, valamint felmérték Pisa középkori városfalainak állapotát. Az eredményeket összevetették a talaj tulajdonságaival és a terület földtörténeti fejlődésével is.

Az elemzés szerint a városfalak különböző részei eltérően viselkednek, attól függően, mennyire alakváltozásra hajlamos alattuk a talaj. A műholdak tizenkét év alatt egyes szakaszokon mintegy három centiméteres függőleges elmozdulást, kelet–nyugati irányban pedig akár 25 milliméteres mozgást érzékeltek. A vizsgálat során a Piazza del Duomót körülvevő északnyugati falszakasz bizonyult a teljes védelmi rendszer legstabilabb részének.

A repedések további vizsgálata azt is megmutatta, hogy közülük sok nem feltétlenül az újabb mozgások következménye, hanem összefügghet a talaj fokozatos tömörödésével, amelyet a középkori falak mellé az évszázadok során épített súlyos tornyok és bástyák terhelése idézett elő.

Anna De Falco professzor szerint a falak mozgását egyszerre befolyásolja Pisa alakváltozásra hajlamos talaja és maga a védmű szerkezete. Az olyan kiterjedt történelmi építményeknél, mint a városfalak, hidak vagy vízvezetékek, a helyszíni ellenőrzés gyakran bonyolult és költséges. A műholdas megfigyelés ezzel szemben hosszabb időn át nagy mennyiségű adat összegyűjtését teszi lehetővé, és segíthet kijelölni azokat a területeket, amelyeket részletesebben is meg kell vizsgálni.

A módszernek egyelőre vannak korlátai. A jelenlegi műholdrendszerek nem képesek minden szerkezeti mozgást érzékelni, különösen az észak–déli irányú elmozdulásokat, a nagyon kis változások értelmezését pedig a mérési hibahatár is nehezítheti.

Laura Vignali, a tanulmány első szerzője hangsúlyozta, hogy a műholdas megfigyelés jelenleg nem válthatja ki a hagyományos helyszíni méréseket, de értékes kiegészítő eszköz lehet a kulturális örökség védelmében. Segítségével nagy területű műemlékek állapota hosszú időn keresztül, beavatkozás nélkül követhető, így könnyebben azonosíthatók a veszélyeztetett szakaszok, és célzottabb ellenőrzések vagy helyreállítások tervezhetők.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai