A vörösterror 133 napja

Mozgatható oltár lehetett egykoron a Stonehenge

2015. március 17. 10:06

A Stonehenge ma is látható kőpilléreit az ókorban fából készült szerkezetek egészítették ki, amelyek egyrészt megtámasztották a több tonnás köveket, másrészt segítségükkel fel lehetett mászni a tetejükre, amely egy „szinttel” feljebb volt az éghez, s oltárként funkcionált - állítja egy brit történész, aki szerint a korhadás miatt mára ezekből a faszerkezetekből szinte semmi sem maradt.

Stonehenge

Druida templom, temető, hangszer, csillagászati naptár, esetleg gyógyászati központ? Nagy-Britannia legmisztikusabb kőhalmának rejtélye valószínűleg sohasem lesz megnyugtatóan megoldva, újabb és újabb elméletek azonban havi rendszerességgel röppennek fel. Egy "drámaian új" teória szerint a kőkörök valójában tartóoszlopok voltak, s a szertartásokat nem a földszinten, hanem a tetejükön kialakított oltáron végezték, amely mozgatható volt.

„Egy nagy oltár lehetett egykoron, amely akár több száz hívőt emelhetett közelebb az ég felé” - mondta Julian Spalding brit történész, az új elmélet megalkotója. „Manapság sajnos nagyon földhöz ragadtak vagyunk az ősi civilizációk megítélését tekintve. Az ókor hajnalán az ősi, szakrális építmények - legyenek bár Egyiptomban, Kínában, Peruban vagy Anatóliában - mind egyfajta ember vagy természet alkotta magaslaton épültek, hiszen így közelebb voltak az égi szférához. Spirituális ceremóniákat régebben sohasem végeztek földközelben” - magyarázta a kutató. „Így lehetett ez Britanniában is, ugyanis a természetfeletti találkozás igencsak sértő lehetett volna az égi teremtmények számára, ha közben a föld porát kellene szívniuk” - tette hozzá.

Stonehenge

A faszerkezet időközben már elkorhadt, csak a pillérként funkcionáló kőtömbök maradtak meg az utókornak, véli a kutató, aki azonban arról nem beszélt, hogy miért nincsenek rájuk utaló nyomok. A régész szerint a hatalmas oltár még mozgatható is volt, ugyanis a napforduló ünnepségein így tudták követni a csillagok mozgását. Spalding szerint ez a ceremónia ahhoz hasonlít, ahogy ma az iszlám hitűek járják körbe a Kába-követ.

Barry Cunliffe, az Oxfordi Egyetem nyugalmazott régészprofesszora szerint Spaldingnak akár igaza is lehet, azonban semmilyen bizonyíték sem támasztja alá az elméletét. Ráadásul a tucatnyi nagy-britanniai kőkör egyikénél sem található erre utaló nyom.

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!