Mozgatható oltár lehetett egykoron a Stonehenge
2015. március 17. 10:06
A Stonehenge ma is látható kőpilléreit az ókorban fából készült szerkezetek egészítették ki, amelyek egyrészt megtámasztották a több tonnás köveket, másrészt segítségükkel fel lehetett mászni a tetejükre, amely egy „szinttel” feljebb volt az éghez, s oltárként funkcionált - állítja egy brit történész, aki szerint a korhadás miatt mára ezekből a faszerkezetekből szinte semmi sem maradt.
Korábban
Druida templom, temető, hangszer, csillagászati naptár, esetleg gyógyászati központ? Nagy-Britannia legmisztikusabb kőhalmának rejtélye valószínűleg sohasem lesz megnyugtatóan megoldva, újabb és újabb elméletek azonban havi rendszerességgel röppennek fel. Egy "drámaian új" teória szerint a kőkörök valójában tartóoszlopok voltak, s a szertartásokat nem a földszinten, hanem a tetejükön kialakított oltáron végezték, amely mozgatható volt.
„Egy nagy oltár lehetett egykoron, amely akár több száz hívőt emelhetett közelebb az ég felé” - mondta Julian Spalding brit történész, az új elmélet megalkotója. „Manapság sajnos nagyon földhöz ragadtak vagyunk az ősi civilizációk megítélését tekintve. Az ókor hajnalán az ősi, szakrális építmények - legyenek bár Egyiptomban, Kínában, Peruban vagy Anatóliában - mind egyfajta ember vagy természet alkotta magaslaton épültek, hiszen így közelebb voltak az égi szférához. Spirituális ceremóniákat régebben sohasem végeztek földközelben” - magyarázta a kutató. „Így lehetett ez Britanniában is, ugyanis a természetfeletti találkozás igencsak sértő lehetett volna az égi teremtmények számára, ha közben a föld porát kellene szívniuk” - tette hozzá.
A faszerkezet időközben már elkorhadt, csak a pillérként funkcionáló kőtömbök maradtak meg az utókornak, véli a kutató, aki azonban arról nem beszélt, hogy miért nincsenek rájuk utaló nyomok. A régész szerint a hatalmas oltár még mozgatható is volt, ugyanis a napforduló ünnepségein így tudták követni a csillagok mozgását. Spalding szerint ez a ceremónia ahhoz hasonlít, ahogy ma az iszlám hitűek járják körbe a Kába-követ.

Barry Cunliffe, az Oxfordi Egyetem nyugalmazott régészprofesszora szerint Spaldingnak akár igaza is lehet, azonban semmilyen bizonyíték sem támasztja alá az elméletét. Ráadásul a tucatnyi nagy-britanniai kőkör egyikénél sem található erre utaló nyom.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.

29. A kétpólusú világrend
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Alig egy évtizeddel élte túl a jugoszláv állam Josip Broz Titót
- Mind az Anschlussról, mind a Habsburgokról lemondott Ausztria az önállóságért
- Megnyerhetetlen versenybe kényszerítette Moszkvát a „csillagháborús” terv
- 1958-ban elsüllyedt amerikai tengeralattjárót fedeztek fel Hawaii mellett
- Azonnal heves indulatokat gerjesztett világszerte Churchill híres fultoni beszéde
- Az emberélet nem számított, Észak-Vietnám elérte célját a Tet-offenzívával
- Egy spanyol halász segítségére is szükség volt az elveszett amerikai hidrogénbombák megtalálásához
- Kiment a mosdóba, majd a vonaton hagyta 1953-ban a hidrogénbomba titkos dokumentumait
- A Szovjetunió vonakodó segítségével vált atomhatalommá Kína
- A mai napig homályosak a Vörös Hadsereg Frakció 1986-os merényletének részletei 10:30
- Ismeretlen kultuszról is mesélnek a most felfedezett ókori feliratok Törökországban 09:32
- Gombnak nézték a ritka, 900 éves viking kori pénzérmét 08:14
- Széles körű társadalmi párbeszédre lesz szükség az ügynökakták megértéséhez tegnap
- Katonai kézikönyvvel védik az ukrán kulturális örökséget tegnap
- Kampány indult a hagyományos képeslap megmentéséért Angliában tegnap
- Matematikusok fejtették meg a második világháború német tankproblémáját tegnap
- Önkéntesek jelentkezését várják az idei essegvári ásatáshoz tegnap













