Mi fán terem a háztartási régészet?

2015. február 27. 16:03 Berényi Marianna

Mit is nevezünk háztartásnak? Mennyiben tér el egy férfi és egy nő, egy háziasszony vagy egy szociológus háztartásról alkotott képe? Vagy egy európai és egy afrikai háztartás? Hogyan változik a háztartás fogalma, ha belülről, egy család perspektívájából tekintünk rá vagy gazdasági, társadalmi folyamatok függvényében vizsgáljuk? Netán csupán régészeti leletek alapján rekonstruálható-e egy több ezer éves háztartás működése? El tudunk-e rugaszkodni a saját tapasztalatainktól, hogy egy teljesen más mindennapi gyakorlattal rendelkező kultúra élettereit vizsgáljuk? Alkalmas-e rá a régészeti módszertan, hogy ne csak egy múzeumi kutatásban, hanem a múzeumi kiállítóterekben is szerepet kapjon? - kérdezi Berényi Marianna a Múzeumcafé legújabb számában.

Korábban

Sörrel leöblített őskori lakomák – gasztrokutatás a régészetben

Önálló kutatási irány

A témával azért is érdemes foglalkoznunk, mivel a háztartás régészete (archaeology of household) mint önálló kutatási irány egyre több projektben fedezhető fel. Olyannyira, hogy 2011-ben a százhalombattai Matrica Múzeumban az Őskoros Kutatók VII. Összejövetelének már ez volt a fő témája. A háztartási régészet lehetőségeit és eredményeit kiveséző tanácskozás célul tűzte ki a háztartás mint kutatási probléma meghatározását, vizsgálta az őskori háztartást mint termelési, fogyasztási, fizikai, valamint szimbolikus egységet.

Az előadásokat összegző tanulmánykötetben olyan szövegek találhatók, amelyek mind elméletileg, mind gyakorlatilag képet adnak az eddigi magyar gyakorlatról. A nemzetközi eredményeket bemutató elméleti összefoglaló után először a kőkori és rézkori háztartásokról, majd a bronzkor háztartásairól és kézműveseiről, végül a bronzkor utolsó időszakáról és a késő vaskor kultúrájáról olvashatunk.

A tanulmányokból kiderült, hogy a paleolitikum kutatásakor használhatók-e a háztartási régészet módszerei, hogyan lehet a pattintási melléktermékek segítségével az őskori emberi tevékenységet rekonstruálni, milyen következtetéseket vonhatunk le a háztartások és a települési egység viszonyáról, az őskori házkultuszról, a szándékos házégetésről, a házak tájolásáról. Új kontextusba kerültek a bronzkori edénymaradványok, a késő bronzkor és vaskor dunántúli főnöki háztartásai vagy a korszak specializált háztartásai, de szó esett a talaj-mikromorfológia kutatásban betöltött szerepéről is.

A kötet megjelenése óta eltelt időszakban tovább folytak a kutatások. Csippán Péter, az ELTE Régészettudományi Intézetének tudományos munkatársa olyan szociológiai szempontú archaeozoológiai vizsgálatokat végez, amelyek segítségével újabb következtetések vonhatóak le, akár a régészettudomány számára is. 2013-ban, a Dissertationes Archaeologicae folyóiratban Az állatcsont, mint információhordozó leletanyag címen megjelent tanulmányában azt vizsgálja, mit is nevez régészeti leletnek a régészettudomány. Melyek azok a kritériumok, amelyeknek meg kell felelnie egy régészeti leletnek? Igaz-e maradéktalanul, hogy az ásatásokon feltárt állatcsontok az emberi viselkedés kézzelfogható produktumaként értelmezhetők? Milyen mélységben árulkodnak ezek a leletek egy-egy népcsoport húsfogyasztási szokásairól, az állatok maradványainak hasznosításáról, feldolgozásukról, ideológiai, társadalmi jelentőségükről? Hogyan válthatók a biológiai információk kulturális szempontból is értelmezhető ténnyé?

2014-ben Fábián Szilvia, a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központ régésze, projektkoordinátora megvédte A badeni kultúra településtörténete a dél-balatoni régióban az újabb kutatási eredmények alapján című doktori disszertációját. Kutatómunkája során a rendelkezésre álló adatok segítségével körvonalazta a badeni kultúra átlagos háztartását, hogy a háztartási egységek felismerésével, jellemzőik leírásával minél élesebb és hitelesebb képet tudjon rajzolni a badeni települések szerkezeti sajátosságairól, a késő rézkori közösségek egymáshoz való viszonyáról, a korabeli településhálózat hierarchiájáról a dél-balatoni térségben.

következő oldal 1 / 4