Mi fán terem a háztartási régészet?

Mi a helyzet a múzeumokkal?

A sikeres kutatások ellenére a háztartási régészet eredményei mégsem jelentek meg mindeddig a múzeumok kiállítótereiben. A gyakorlathoz tartozó kérdésfelvetések pedig szinte sugallják a hagyományos kronológiai, tárgytípusokat összegző bemutatási módot felváltó új kiállítási narratívákat. Ugyancsak az új muzeológia irányába terelheti a régész-muzeológusokat, hogy a háztartási régészet számára nem a rekonstrukcióra, hanem a társadalmi-gazdasági folyamatokra, változásokra helyeződik a hangsúly, sőt számtalan interpretációs lehetőségre ad lehetőséget az a belátás, hogy a megállapítások éppúgy jellemzők a régész kultúrájára, mint a bemutatni kívánt történeti korszakra.

Kalla Gábor szerint az újfajta prezentáció lényege nem csak a lelet, hanem a hozzá kapcsolódó illusztráció, információ. Azaz nem elegendő egy-egy edényegyüttes, az étel előkészítésének, főzésének (tűzhelyek, kemencék, főzőedények), a tálalási szokásoknak a bemutatása, a fogyasztási struktúrák (mindennapi vs. ünnepi étkezés) felvázolása, a házon belüli és a ház környéki tevékenységek illusztrálása. Azt is láttatni lehet sok más lehetőség mellett, milyen energiával lehet egyszerű őrlőköveken őrölni, miért a kásaételek a leggyakoribbak a korai közösségeknél.

A háztartási régészet eredményeit egy teljesen más megközelítésű, akár korszakokat átívelő, összehasonlító jellegű kiállítással is meg lehetne jeleníteni, ahol nem a tárgyak, hanem az üzenet, a narratíva a legfontosabb szervező erő. Mivel a háztartás, a benne zajló mindennap ismétlődő folyamatok, ünnepi események ma is mindenki számára érvényes jelentéssel bírnak, lehetőséget teremtenek arra, hogy nyitottabbá, kíváncsibbá tegyék a látogatókat, még akkor is, ha a kiállítóterekben eddig előttük alig ismert népcsoportok életéről, azok számukra nehezen meghatározható tárgyi emlékeiről esik szó.

A háztartási régészet ugyanakkor kiválóan alkalmas arra, hogy módszertanán keresztül elmagyarázzák, hogyan gondolkodik az ásatást végző régész, miként befolyásolja az archeológust a saját kulturális környezete. A háztartás fogalmáról csak úgy gondolkodhatunk kellő belátással, ha tisztázzuk, mit is jelent a saját életünkben ez a fogalom. Ez pedig a különböző korú látogatók számára is érdekes és tanulságos lehet.

A MúzeumCafé Facebook-oldala

1. Önálló kutatási irány
2. Egyre nagyobb a szerepe
3. Bírálatok
4. Mi a helyzet a múzeumokkal?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai