2021. tél: Mesélő naplók
ITT támogathatsz bennünket

Mérgezésre gyanakodtak, de betegség okozhatta az esküszegő V. László halálát

2021. november 23. 08:24 MTI

564 éve, 1457. november 23-án halt meg Prágában V. (Utószülött) László Habsburg-házi magyar és cseh király, akinek neve leginkább Arany János balladája révén él a köztudatban. Mint kiderült, a uralkodót nem megmérgezték, hanem leukémiához hasonló megbetegedésben halt meg.

V. László és Cillei Ulrik
V. László és Cillei Ulrik (Székely Bertalan festménye)

1440. február 22-én született, négy hónappal apja, az első Habsburg-házi király, Albert halála után. Ekkor már a lengyel Ulászlót választották királlyá, ám a fia örökösödési jogához ragaszkodó özvegy királyné ellopatta a Szent Koronát és királlyá koronáztatta a csecsemőt.

Ezt a rendek néhány héttel később érvénytelenítették és a Szent István-fej ereklyetartójáról levett koronával Ulászlót koronázták meg. Erzsébet ezután fiát és a koronát III. Frigyes német-római császárra bízta.

I.Ulászló 1444-ben elesett a várnai csatában, s Lászlót választották királlyá. Mivel Frigyes nem adta ki sem őt, sem a koronát, a magyar és cseh rendek 1452-ben fegyverrel szabadították ki a fogoly gyermekkirályt. A gyenge és befolyásolható László Cillei Ulrik gróf hatása alá került, s addig példátlan módon Bécsbe hívta össze azt az országgyűlést, ahol 1453. január 1-jén koronázás nélkül elismerték királynak.

Az addigi kormányzó Hunyadi János tisztsége formálisan megszűnt, de főkapitányként továbbra is ő maradt Magyarország tényleges ura. Lászlót ugyanis októberben cseh királlyá is koronázták, és ettől kezdve Prágában Pogyebrád György felügyelete alatt élt. Magyar királyként semmit sem tett a török veszedelem ellen, az országba is csak 1455-ben látogatott először.

Hunyadi 1456. augusztus 11-én bekövetkezett halála után László Cillei Ulrikot tette meg főkapitánynak. Hunyadi nagyobbik fia, László ígéretet tett Nándorfehérvár átadására, de az ide érkező királyt foglyul ejtette, majd Cilleit egy szóváltás után megölte.

A rémült és kiszolgáltatott V. László Hunyadit nevezte ki főkapitánnyá, s megesküdött, hogy Cillei halálát nem bosszulja meg. Esküjét azonban megszegte: a megerősített Budára rendelt Hunyadi Lászlót, Mátyást és pártjuk vezetőit 1457. márciusában elfogatta és Lászlót le is fejeztette.

A kivégzést követő felháborodás elől 1457 júniusában Prágába menekült és magával vitte Mátyást is. A tizenhét éves király menyasszonya, a francia Magdolna hercegnő fogadására készült, amikor megbetegedett és 36 órás görcsös vonaglás után meghalt 1457. november 23-án.

A hirtelen vég a Hunyadi Lászlónak tett eskü évfordulóján érte a királyt. A közvélemény szerint Isten bubópestis vagy szifilisz képében büntette meg, ám a legelterjedtebb vélekedés szerint Pogyebrád György mérgeztette meg, hogy helyébe léphessen.

Nemrégiben aztán kiemelték és megvizsgálták a prágai Szent Vitus-székesegyházban eltemetett csontvázat, s arra az eredményre jutottak, hogy V. László nem mérgezésben, hanem leukémiához hasonló megbetegedésben halt meg. A szaknyelven blasztomatózisnak nevezett betegség sajátossága, hogy áldozata teljesen egészségesnek tűnik, de az első tünetek fellépte után 1-2 napon belül meghal.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. tél: Mesélő naplók
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
V. László és menyasszonya, Valois MagdolnaHunyadi László búcsúja Benczúr Gyula festményén

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár