Megtalálhatták Grúzia legendás királynőjének elveszett sírját

A helyi vezetők átvizsgálják a posofi Kesikkayalart, miután újra feltámadt az érdeklődés Tamar királynő elveszett sírja iránt (Forrás: IHA Photo)

A középkori Grúzia (mai nevén Georgia, a helyiek pedig Szakartvelónak hívják) egyik legismertebb uralkodójának, Tamar királynőnek a sírhelye évszázadok óta a történészek egyik legnagyobb rejtélye. Most ismét a figyelem középpontjába került a Törökország északkeleti részén fekvő Posof, ahol egy helyi hagyomány szerint a királynő végső nyughelye a Kesikkayalar sziklavidékén található.

A sír pontos helyét azonban máig nem sikerült azonosítani. A helyiek régóta úgy tartják, hogy Kesikkayalar barlangjai és sziklába vájt üregei rejthetik Tamar nyughelyét. A falu vezetője, Fehim Gündüz szerint korábbi grúz kutatások is felvetették, hogy a királynőt nem Grúzia területén, hanem Posof környékén temethették el.

Az elmúlt évek régészeti vizsgálatai tovább növelték az érdeklődést. Uğur Dede, Ardahan tartomány kulturális és turisztikai igazgatója szerint a 2024-ben végzett terepkutatások jelentős középkori maradványokat tártak fel. A szakemberek mesterségesen kialakított barlangokat, oszlopmaradványokat és olyan építményeket azonosítottak, amelyek valószínűleg őrhelyekként vagy védelmi célokat szolgáló létesítményekként működtek.

Nagy Tamar (1166–1213), a Bagrationi-dinasztia kiemelkedő tagja a grúz történelem aranykorának legfontosabb alakja volt. Az 1184-től haláláig uralkodó királynő országa határát a Fekete-tengertől a Kaszpi-tengerig kiterjesztette. Uralkodása alatt a Grúz Királyság a Kaukázus legerősebb, kulturálisan és gazdaságilag is virágzó államává vált, amelynek geopolitikai befolyása a kelet-anatóliai területekre, így a mai Posof vidékére is kiterjedt. Ennek bizonyítékai a régióban a mai napig fellelhető grúz építészeti és kulturális emlékek.

Tamar királynő sírhelyének kérdése a középkori történelem egyik legkitartóbb rejtélye. A hivatalos korabeli krónikák szerint földi maradványait a grúziai Gelati kolostorában, a dinasztia panteonjában helyezték örök nyugalomra, azonban az eddigi régészeti kutatások ezt soha nem tudták kétséget kizáróan bizonyítani. Egy széles körben elterjedt középkori legenda szerint a sírrablás és az ellenséges meggyalázás elkerülése érdekében a királynőt titokban temették el egy máig ismeretlen helyszínen. 

Ehhez csatlakozik a helyi hagyomány, amely szerint Tamar királynő egy üldöztetés során haladt át ezen a vidéken, amikor egy alagút beomlott, és itt vesztette életét. A kutatók hangsúlyozzák, hogy erre jelenleg nincs történeti bizonyíték, a történet azonban a környék egyik legismertebb legendája maradt.

A 2024-ben indított Posof középkori régészeti felszíni felmérés, amelynek eredményeit 2026-ban tették közzé, Kesikkayalart a térség egyik legjelentősebb középkori lelőhelyeként azonosította. Bár Tamar királynő sírjának hollétét továbbra sem sikerült bizonyítani, a kutatók szerint a terület még számos fontos felfedezést tartogathat.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

régészet

• Kukoricára épülő mezőgazdaságot folytattak a prekolumbiánus Brazíliában
• Helyi ötvösök készítették a késő bronzkori aranydiadémokat Cipruson
• Régészek bizonyították a ligurok kényszerkitelepítését
• Középkori kohászati központot tártak fel Marokkóban
• Női koponyát azonosított I. Henrikként az SS
• Megfejtették a holt-tengeri tekercsek kumráni naptárának titkát
• Új módszertannal vizsgálják az ókori gyermekbántalmazások nyomait
• Kétezer éves, működőképes lepárlót fedeztek fel Kínában
• Feltárták Nagy Ottó 10. századi loburgi erődítményét