Mégsem a híres krími ostrom lehetett az európai pestis forrása

Az élelmiszerimport velejárója

A források számos, a narratíva szempontjából fontos részletről rántják le a leplet. Kaffát például kétszer is megostromolták a mongolok ebben az időszakban, először 1344 februárjában, majd 1346-1347 folyamán ismét. Az első ostromban valóban bevetettek 12 torbocsint (ellensúllyal működő, nagy hatótávolságú parittyás hajítógépet), ez a próbálkozás azonban hamar véget ért. Ezzel szemben a második kísérlet alkalmával nincs bizonyíték arra, hogy ostromgépeket használtak volna. Egyéb források pedig – például egy Kaffából Genovába küldött levél – arra utalnak, a pestis csak a mongol ostrom feloldása után érte el a várost.

Ha nem Kaffa volt az Európába érkező pestis kiindulópontja, akkor honnan jött a kór? Barker új válasszal szolgál: egy Tana nevű kikötővárossal (a mai Tanaisz Oroszországban), amely szintén a Fekete-tenger partján található, a Krím-félszigettől keletre, a Don deltavidékén. Kaffához hasonlóan itt is sűrűn voltak jelen genovai és velencei kereskedők, akik selymet, fűszereket, és gabonát is vásároltak itt. Mind Genova, mind Velence élelmiszerimportra szorult, hogy ellássa egyre növekvő lakosságát, és a 14. századra már Itálián kívülről is szereztek be gabonát. A Fekete-tenger térsége az egyik legnagyobb exportőre volt e terméknek, a két városállam teljes gabonaimportjának akár egyharmada is innen érkezhetett.

Amikor azonban a pestis 1346-ban elérte Tanát, nem terjedt át azonnal az itáliai kereskedőkre. Ennek oka az volt, hogy mind a velenceiek, mind a genovaiak kereskedelmi embargóval sújtották az Arany Hordát, bosszúból a Kaffa elleni támadásokért. Az Arany Horda válaszul maga is szankciókat vezetett be az itáliaiakkal szemben, így az 1346-os évre gyakorlatilag fel volt függesztve a kereskedelem a Fekete-tengeri kikötővárosok és az itáliai városállamok közt. Ebben az évben emiatt nem érkezett meg a pestis Európába.

A kereskedelem csak 1347-ben indult meg újra, mivel az itáliai városokban ekkor már élelmiszerhiány lépett fel – a hajók azzal az utasítással indultak el Tanába, hogy kizárólag gabonát vásároljanak. A betakarítás után 1347. július-augusztus folyamán raktározták be a gabonát Tanában, majd rövidesen felkerültek a velencei és genovai hajókra. A raktárakból egyúttal patkányok is felkerültek a hajókra, bolháik pedig már hordozták a Yersinia pestis baktériumot, a betegség kórokozóját.

Az itáliai hajóknak néhány hónapba telt visszatérni hazájukba. Barker a források alapján úgy találta, már Itáliába érkezésük előtt különböző mértékben elkezdett terjedni a pestis: a genovai legénységek körében például már akkor felütötte fejét, amikor áthajóztak a Földközi-tengerre. Ahogy hazafelé megálltak Szicílián, majd Nápolyban, már megkezdődött a betegség terjedése a szélesebb lakosság körében. Egy messinai krónikás leírása szerint amikor 1347 októberében ide érkezett 12 genovai gálya, már nagyon sebesen terjesztették a fekete halált:

„...ha valaki akár csak szót váltott valamelyikőjükkel, megfertőződött a halálos betegséggel, és nem kerülhette el a halált (…) a lehelet terjesztette a fertőzést a beszélgetők közt, az egyik megfertőzte a másikat, és úgy tűnt, az áldozatot egyszerre bénította meg a csapás.”

A járványról szóló szóbeszéd is terjedt az itáliai partok mentén, azonban a hajók tovább folytatták útjukat, és novemberben megérkeztek Genovába, amelyet nem sokkal később hatalmába kerített a pandémia. Eközben a velencei hajók szintén hazaértek, azonban a pestis itt csupán február végén, március elején jelent sújtott le a városra. Barker szerint erre az a magyarázat, hogy itt több héten keresztül továbbra is csak állatról emberre történő fertőzések fordultak elő, mielőtt megindult volna az emberről emberre való terjedés.

Végkövetkeztetésében Barker leírja, Kaffa ostroma és a városba hajított fertőzött hullák nem tekinthetők a nagy európai pestisjárvány kiindulópontjának. „Csak a béke visszatértét, az embargók megszüntetését, és az 1347-es gabonabetakarítás elszállításának megkezdését követően kelt át a fekete halál a Fekete-tengerről a Földközi-tengerre. A pestis mozgása a Fekete-tengeren át bizonyosan nem a Kaffa ostroma során alkalmazott bioterrorizmus eredménye volt. Valójában a béke szándékolatlan következménye.”

1. Megbízhatatlan forrás
2. Az élelmiszerimport velejárója

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

18. IV. Béla uralkodása és a tatárjárás
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Élete utolsó évtizedét a fiával való háborúskodással töltötte IV. Béla király
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Kétnapi járóföldre mindent holttestek borítottak a muhi csata után
• A legenda szerint Árpád-házi Szent Kinga imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól
• Mégsem az extrém időjárás kergethette ki a tatárokat a Kárpát-medencéből
• Batu kán és a szláv favágók