Megoldódhat a „toronyba zárt hercegek” rejtélye: valóban III. Richárd angol király ölethette meg unokaöccseit

Új szereplők, új fejlemények

A hercegek 1483-as eltűnése és feltételezett megölése az angol történelem egyik leghíresebb „döglött aktája”, amelyet egyszerűen a „toronyba zárt hercegek” rejtélyeként ismer a köztudat Nagy-Britanniában.

A legelterjedtebb vélekedés az, hogy az utánuk III. Richárd néven királlyá előlépő nagybátyjuk parancsára meggyilkolták a 12 éves V. Eduárdot és a 9 éves Richárd yorki herceget. III. Richárd egyéb tetteivel is az angol történelem egyik legellentmondásosabb uralkodójává vált a későbbiekben.

Morus Tamás (Sir Thomas More), VIII. Henrik király (ur. 1509-1547) udvaronca és tanácsadója megírta a történetet egy könyv formájában, mielőtt 1518-ban bekerült volna Henrik titkos tanácsába.

Morusé a legkorábbi, megbízhatóan datálható leírása a két gyermek halálának, és két férfiról rántja le a leplet gyilkosként: Miles Forestről és John Dightonról, akik Morus szerint III. Richárd parancsára cselekedtek.

A könyv állításait a történészek igen óvatosan kezelik, mivel Morus Tamás mindössze ötéves volt 1483-ban. Állításai könnyen lehettek egyszerűen Tudor-párti propagandaelemek, amelyekkel a VIII. Henrik apja, VII. Henrik által a bosworthi csatában legyőzött és megölt III. Richárd emlékét kívánták mocskolni a köztudatban.

Tim Thornton, a Huddersfieldi Egyetem történészprofesszora azonban nemrég arra talált bizonyítékot, hogy az egyik feltételezett gyilkosnak, Miles Forestnek volt két fia, akik szintén megfordultak VIII. Henrik udvarában, és munkakapcsolatban álltak Morus Tamással. Thornton szerint könnyen előfordulhatott, hogy a két férfi beszélt Morusnak apjuk a hírhedt királygyilkosságban betöltött szerepéről, és akár III. Richárd szerepéről is szolgálhattak információval.

Ha így volt, akkor Morus Tamás minden bizonnyal az általuk elmondottak alapján írta meg a III. Richárdot megvádoló művét, ezáltal pedig évszázadokra meghatározta a királyról alkotott képet: torz arcú, púpos és rút férfiként emlékeznek rá, nem kis részben William Shakespeare – szintén Morus írása által ihletett – III. Richárd című darabja okán.

„Ez volt a brit történelem legnagyobb gyilkossági rejtélye, mert nem hagyatkozhattunk Morusra, mint valódi beszámolóra – egészen mostanáig” – mondta el Thornton. „Bebizonyítottam, hogy az elsőrendű feltételezett gyilkos fiai ott voltak VIII. Henrik udvarában, és azt is, hogy Morus Tamás mellett éltek és dolgoztak.”

„Nem kitalált személyekről írt. Immár kézzelfogható alapunk van azt hinni, hogy Morus a gyilkosságról szóló beszámolójának részletei hitelesek” – tette hozzá.

1. Új szereplők, új fejlemények
2. Fél évezredes rejtély

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe