2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Soha nem látott mértékben ritkította meg az angol nemességet a „rózsák háborúja”

2020. május 22. 12:24 Múlt-kor

Az angol korona birtoklásáéért folyó, rózsák háborújára elkeresztelt küzdelem 1455. május 22-én vette kezdetét és több mint harminc éven át tartott. A két főúri párt, a Lancasterek és a Yorkok küzdelme a közemberekkel ellentétben szinte csak a nemesi rétegeket érintette, amelyeknek tagjai jelentős veszteségeket szenvedtek a háborúban.

A Plantagenet-dinasztia Lancaster ágából származó, alig egy éves VI. Henrik 1422-ben került az angol trónra. A király helyett az elkövetkezendő években számos York-herceg irányította tanácsosként az Angol Királyságot. A felcseperedő, mentális problémákkal küzdő VI. Henrik 1445-ben nőül vette Anjou Margit francia hercegnőt. A friggyel egy erős akaratú, határozott nő jelent meg az angol udvarban, aki mindinkább a gyenge és megvezethető VI. Henrik fejére nőtt.

A király elmebajára hivatkozva Richárd yorki herceg, aki VI. Henrikhez hasonlóan III. Eduárd angol király leszármazottja volt, le akarta mondatni VI. Henriket. 1453-ban azonban Anjou Margit fiút szült, és azt tervezte, hogy fia, a walesi herceg nagykorúvá válásáig átveszi az ország irányítását a melankóliába zuhant királytól, aki a végtagjait is alig tudta mozgatni.

A királyné az ország protektorának választott Richárdot megpróbálta elszigetelni az uralkodó közvetlen közeléből, amit a yorki herceg nem nagyon akceptált, többek közt azért nem, mert ő és családja egy halom pénzt adott kölcsön az uralkodónak a franciaországi hadjáratok finanszírozására, amelynek visszaszolgáltatása kegyvesztettsége esetén veszélybe került volna.

Richard yorki herceg hatalmi pozícióit azonban nemcsak a királyné, de az 1455-re csodával határos módon felépülő, VI. Henrik mellett álló főúr, Edmund Beaufort, Somerset 2. hercege is veszélyeztette. Richardot feldühítette, hogy vetélytársát 1448-ban az angol korona franciaországi birtokainak helytartójává nevezték ki, és attól tartott, hogy a hatalomra éhes Somerset meg akarja majd szerezni a trónt a pszichés gondokkal küzdő, befolyásolható VI. Henriktől.

Amikor 1453-ban az angol uralkodó elméje elborult, a yorki hercegnek sikerült börtönbe záratnia a franciaországi katonai kudarcokért felelőségre vont Somersetet, aki csak az uralkodó csodás felépülése után, 1455-ben szabadult börtönéből. York és a vele szövetségben állók, félve attól, hogy a király kedvence bosszút áll rajtuk, elhatározták, hogy végleg eltávolítják ellenfelüket a királyi tanácsból.

Henrik üzenetet küldött Richárd yorki hercegnek és követőinek, hogy jelenlétükkel tiszteljék meg a nagytanács ülését Leicesterben. Richárd viszont nem bízott a királyban, és hadsereggel indult az uralkodó ellen. Richárd igazából nem az uralkodót, hanem ellenlábasát, a Plantagenet-ház Lancaster-ágához tartozó Edmund Beaufortot szerette volna kézre keríteni. A két sereg a Londontól 35 kilométerre fekvő Saint Albansban csapott össze. Richárd világos parancsot adott embereinek: a király és a közemberek életét meg kell kímélniük, a nemeseket viszont kardélre hányhatják.

Az első Saint Albans-i csata 1455. május 22-én Plantagenet Richárd yorki herceg és serege diadalával zárult. Sommerset a végsőkig harcolt, nem akart fogságba kerülni, így a csatamezőn fejezte be az életét. Richárd bocsánatot kért az uralkodótól és együtt indultak vissza Londonba. Bár nem taszította le a trónról VI. Henriket az Angol Királyság tényleges ura Richárd lett, de ezt sem Anjou Mária, sem a meggyilkolt Somerset pártfogoltjai nem fogadták el.

A Saint Albans-i ütközettel kezdetét vette a rózsák háborúja, amelyet a két főúri párt, a Plantagenet-dinasztia ágai, a Lancaster és a York, és azok hívei több mint 30 éven át, egészen 1487-ig vívtak egymással. A háborúban, amely nevét a York-ház jelvényéről a fehér, illetve a Lancaster-ház jelképéről, a vörös rózsáról kapta, többnyire a nemesek és azok vazallusaik harcoltak.

A küzdelmek gyakorlatilag csak az uralkodó rétegeket érintették és nem voltak negatív hatással a királyság gazdasági életére. Ha a közemberek nem is, a nemesek annál inkább hullottak a csatamezőkön. Mire a konfliktus lezárult, a hatvannégy főnemesi családból huszonhat teljesen kihalt. A háború végén a Lancaster-házból származó Tudor Henrik örülhetett, aki 1485-ben foglalta el Anglia trónját.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Richárd yorki hercegVI. Henrik (ülve), Richárd yorki herceb (balra) és Somerset (középen) vita közben

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár