Egy ezeréves királyi ereklye bukkant fel a BÁV aukcióján

A palást eredetileg egy díszes, harang alakú miseruha volt, amelyet Szent István király és Gizella királyné ajándékoztak 1031-ben az épülő székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilikának.

Az aranyszállal hímzett, rozettamintás selyemből készült ruhát valószínűleg a 12–13. század fordulóján alakították át palásttá. Az első róla szóló feljegyzés III. András idején készült, megemlítve, hogy koronázásán (1290) „a király olyan öltözékben volt, amit már Szent István is viselt”.

A ruhát a magyar királyok hagyományos koronázópalástjaként használták, utoljára IV. Károly öltötte magára 1916-ban. Ez a koronázási ornátus egyetlen fennmaradt darabja, illetve ezen található meg Szent István király egyetlen korabeli, hitelesnek tekinthető ábrázolása is.

Szent István ábrázolása a paláston

Az 1848–49-es szabadságharc után a palástot a koronázási jelvényekkel együtt egy ládába rejtve elásták, ahonnan csak 1853-ban került elő. Mivel a rozsdás vasláda maradandó nyomokat hagyott a textílián, Ferenc József 1867-es koronázása előtt jelentős átalakításokat, és ezzel együtt komoly restaurálást kellett elvégezni rajta.

A munkával Klein Lujzát, a dualizmus korának leghíresebb aranyhímzőjét bízták meg, akinek egyik segéde, egy bizonyos Szentey Sándor a munka végeztével megőrzött egy, a palástból kikerült, kisméretű, 4 centiméteres, arany- és selyemfonállal hímzett és három igazgyönggyel díszített darabot. A segéd halála után a töredéket a restaurálás jegyzeteivel együtt a leszármazottak egy pénztárcába zárva őrizték meg.

A közelmúltban a BÁV szakértői által felfedezett ereklyét az Iparművészeti Múzeum munkatársai azonosították.

Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum akkori főigazgatója az MTI-nek elmondta, hogy a palást most előkerült töredéke jó állapotban őrződött meg; értékéhez jelentősen hozzájárul, hogy az eredeti színek és a textúra jobban látszanak rajta, mint magán a paláston.

Az árverésre került palásttöredék (Kép forrása: BÁV)

A árverés első napján természetesen kiemelt érdeklődés övezte az 1,8 millió forintos kikiáltási árról induló történelmi ereklye sorsát. A győztes végül egy online licitáló lett, aki – a jutalékkal együtt – 21,25 millió forintot ajánlott a Szent Istvánhoz köthető palást egy darabjáért – közölte a leütést követően a BÁV.

Azonban rögtön hozzátették, hogy ezt a tételt az aukció előtt levédték, és így a magyar államnak elővásárlási joga volt rá. A koronázási palástot jelenleg a Nemzeti Múzeumban őrzik, amely rövidesen be is jelentette, hogy élni kíván a most előkerült ritkaság elővásárlási jogával.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

20. Ókori állam-berendezkedések
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Róma első császára ellen is háborúba ment az ókor egyik legharciasabb asszonya, Fulvia Antonia
• Mi volt Róma bukásának oka?
• Egyezményes súlyú fémdarabokat használtak pénzként a bronzkori Európában
• Jeruzsálemben került elő egy Aquincumban talált ókori bronzmécses párja
• Ki volt a történelem legrosszabb politikai tanácsadója?
• Mi okozta a Római Birodalom bukását?
• Hét meglepő tény a római nőkről
• Valóban erotikus költészete miatt száműzte Róma császára a költő Ovidiust?
• Egész történelme során igen nagy volt Róma genetikai sokszínűsége