Már a franciák is próbálkoztak harci gázzal az yperni támadás előtt
2024. április 22. 08:20 Múlt-kor
Amint a zöldessárga felhő elérte az állásokat, a francia gyarmati hadsereg katonái közt kitört a pánik. Aki tudott, fejvesztve menekült az apokaliptikus, mindent beborító felhő elől, azokra pedig, akik beszippantották a sárgás színű elegyet, borzasztó, mintegy tízperces haláltusa várt. 109 éve, 1915. április 22-én több ezer francia katona vonaglott görcsökben fekve az Ypern (Ypres) belga város körül kiásott lövészárokrendszerben. A napot sokan a vegyi hadviselés kezdetének tekintik, bár a nagy háborúban nem ez volt az első ilyen jellegű támadás.
Német katonák Ypernnél
Korábban
Tiltott fegyverek
Bár az 1899-es hágai konvenció megtiltotta a mérges gázok (vegyi fegyverek) használatát a harctereken, az idő múltával egyre több áldozattal járó első világháborúban a harcoló felek minél hatásosabb eszközök felkutatásába és alkalmazásába kezdtek.
Az állóháború megszüntetése és az egyre kontrollálatlanabbá váló, világméretűvé dagadó konfliktus a teljes széteséssel fenyegetett, így egyre többen a háború gyors – ám sajnos nem békés – lezárásán dolgoztak.
A közhiedelemmel ellentétben azonban nem a németek vetettek be először harci gázt, hanem a franciák, akik már 1914 augusztusában etil-brómacetát tartalmú könnygázgránátokat lőttek ki az előrenyomuló német egységek állásaira.
A franciák ekkor még rosszul számoltak, a koncentráció olyan alacsony maradt, hogy az ellenség katonái „még csak meg sem könnyezték” a francia próbálkozást.
Az első fajsúlyosabb támadásra 1915 januárjáig várni kellett. A központi hatalmak a keleti fronton már „emelték a tétet” és a veszélyesebb xilil-bromidot vetették be az oroszok ellen.
A cári haderőnek szerencséje volt, mert a nagy hidegben a gáz egy jelentős része megfagyott, így nagyjából „csak” ezer katona életét követelte az akció.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
18. Az ENSZ és az Európai Unió
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- 1948 óta a „visszatérés joga” áll az izraeli-palesztin konfliktus középpontjában
- 26 éves az Európai Unió
- Tényleg nem tett meg mindent az ENSZ a magyar ügy érdekében 1956-ban
- Botrányok övezték az egyik legnagyobbb ENSZ-szervezet történetét
- A gázai lőporos hordó - az arab-izraeli konfliktus története
- 10 tény a ruandai népirtásról
- 60 éve lett vége a hidegháború legvéresebb konfliktusának
- Az ENSZ-re sózta London Palesztinát
- Viták a közös európai történelem kapcsán
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély tegnap
