2026. nyár: A Harmadik Birodalom első asszonyai
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Különleges római kori átoktáblát fejtettek meg német kutatók

2026. június 18. 21:04 Múlt-kor

Ritka, egyiptomi stílusú és ógörög nyelvű római kori átoktábla szövegét fejtették meg a Heidelbergi Egyetem Papirológiai Intézetének munkatársai. A hollandiai Heerlen területén feltárt, második századi ólomlemez kivételes leletnek számít Észak-Európában, és a legújabb elemzések bizonyítják az ókori keleti mágikus hagyományok kiterjedt birodalmi jelenlétét.

Különleges római kori átoktáblát fejtettek meg német kutatók

A Hollandia déli részén fekvő Heerlen, az egykori Coriovallum római katonai település területén zajló ásatások során holland régészek bukkantak a 9,3-szer 4,8 centiméteres ólomlemezre egy gödörben. A Heidelbergi Egyetem kutatói speciális számítógépes képalkotó eljárással tették láthatóvá a kopott felületet, amely változó megvilágítású fotók sorozatát egyesítve emelte ki a legapróbb karcolásokat is.

Rodney Ast, a kutatás vezetője rámutatott, hogy a lelet különlegességét a nyelve és stílusa adja, mivel az észak-európai térségben, így Germania Inferior provinciában előkerült átoktáblák szinte kizárólag latin nyelven íródtak. Ez a példány ellenben ógörög nyelvű, és egyértelműen egyiptomi hatásokat mutat.

Az ókorban a latinul defixiones, görögül katadesmoi néven ismert átoktáblákat jellemzően ólomból készítették. A fém nehéz és hideg természete a korabeli hiedelmek szerint erősítette a rontás megkötő erejét, amellyel pereskedő feleket, sportbeli ellenfeleket vagy szerelmi riválisokat próbáltak hátráltatni. A heerleni leleten istenségek és démonok megidézése mellett három mágikus szimbólum is szerepel, amelyeket a természetfeletti erőkkel való kommunikációra használtak.

Ezeket négy rabszolga, két latin nevű férfi és két görög nevű nő neve követi. A kutatók szerint a szöveg vagy e négy személy ellen irányult, vagy éppen ők alkalmazták a rontást egy meg nem nevezett ellenséggel szemben. Julia Lougovaya kutató szerint az is lehetséges, hogy a feliratot az egyik görög nevű nő készítette, aki a mágikus rituálék ismeretét a római kori Egyiptomból hozta magával.

A lelet jól illusztrálja a Római Birodalom kulturális és vallási sokszínűségét. Joachim Quack, a Heidelbergi Egyetem Egyiptológiai Intézetének igazgatója hangsúlyozta, hogy a Nílus völgyében a mágia a vallási élet szerves részét képezte, különösen a védelmező és gyógyító rituálék esetében. Az ártó célú varázslatokat azonban jellemzően titokban végezték.

A heerleni felfedezés bizonyítja, hogy az időszámításunk szerinti első évszázadokban a közel-keleti, egyiptomi, zsidó, sőt a korai keresztény hagyományok is összeolvadtak, és a légiók, valamint a kereskedelmi hálózatok révén a birodalom legtávolabbi, északnyugati provinciáiba is eljutottak. A sikeresen megfejtett átoktáblát a jövőben a heerleni múzeumban állítják ki, a teljes szöveg pedig egy tudományos publikáció keretében válik kutathatóvá.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2026. nyár: A Harmadik Birodalom első asszonyai
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Melyik évben gyilkolták meg Julius Caesart?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár