Találkoztak és keveredtek az amerikai őslakosok és a polinézek Kr. u. 1200 körül
2020. július 9. 16:53 Múlt-kor
Az amerikai kontinens őslakosai és a polinéz szigetvilág lakói az óriási távolságok dacára keveredtek egymással mintegy 800 évvel ezelőtt, cáfolhatatlan bizonyítékot hagyva a mai populációk DNS-ében, írja egy nemrég megjelent tanulmány.
Korábban
Kérdéses helyszín
Az továbbra is kérdés, hogy a mai Kolumbia vagy Ecuador területéről hajóztak több ezer kilométert az ott élők, és telepedtek le a Csendes-óceán szigeteinek lakosai közt, vagy utóbbiak jutottak-e el Dél-Amerikába és vissza, majd nemzettek kevert utódokat.
Annyi azonban a Nature című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint bizonyos, hogy mindez évszázadokkal azelőtt történt, hogy európaiak érkeztek volna akármelyik területre, továbbá, hogy a mai Francia Polinézia területén élők körében kimutatható az Újvilágból származó DNS.
„Ezek az eredmények teljesen megváltoztatják a fajunk nagy kontinentális terjeszkedésének egyik legkevésbé ismert fejezetéről alkotott képünket” – mondta el a tanulmány vezető szerzője, Andreas Moreno-Estrada, a Mexikói Nemzeti Genomlaboratórium fő biodiverzitás-kutatója.
A régészek és történészek körében évtizedek óta viták tárgya, hogy Óceánia lakói és Amerika őslakosai találkoztak-e az európai középkor idején, és ha igen, milyen kapcsolat alakulhatott ki köztük.
1947-ben Thor Heyerdahl norvég felfedező-író odáig ment, hogy megépített egy primitív tutajt – amelyet az inkák egyik istenségéről Kon-Tikinek nevezett el –, majd 101 nap alatt csaknem 7000 kilométert megtéve eljutott Peruból a Francia Polinéziához tartozó Tuamotu-szigetekre. Mint most kiderült, éppen ez a szigetcsoport az egyike azoknak, ahol az Újvilágból származó DNS-nyomok felbukkantak a lakosság körében.
Heyerdahlnak meggyőződése volt, hogy a mindentől távoli szigeteket a mai Peru területéről származó emberek népesítették be, kísérletével azt akarta bemutatni, hogy ez lehetséges volt az ott élők számára elérhető technológiával. A mostani tanulmány alapján azonban a szakértők szerint csupán félig lehetett igaza.
„Valószínűbb, hogy a polinézek érték el Amerikát, tekintve hajózási technológiájukat és bizonyított képességüket arra, hogy átkeljenek több ezer mérföldnyi nyílt óceánon” – mondta a tanulmány másik vezető szerzője, Alexander Ioannidis, a Stanford Egyetem posztdoktori kutatója.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
3. Az ipari forradalom
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Ausztál kőművesekre, sztrájkok áldozataira és Szent Józsefre emlékezünk május 1-jén
- A bálnavadászat brutális gyakorlata olajozta be az ipari forradalom fogaskerekeit
- Az ipari forradalom szennyezésének legkorábbi nyomait mutatták ki a Himalája gleccserében
- A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
- Száz évre romba dőlt a kínai gazdaság, miután a britek megszerezték a tea titkát
- Egy chicagói sztrájk halálos áldozatainak emléknapja volt eredetileg május 1.
- Gőzerővel indította el az ipari forradalmat James Watt találmánya
- Meglepő vége lett a ló és a gőzmozdony versenyének 1830-ban
- Mi volt az angol ludditák igazi célja a géprombolással?
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak tegnap
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek tegnap
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása tegnap
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata tegnap
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet tegnap
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc 2024.04.24.
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla 2024.04.24.