„Kényelmetlen igazságok” – szubszaharai műkincsek visszaadására tett ígéretet Macron
2017. november 30. 12:59 MTI
Történelmi jelentőségűnek nevezték művészettörténészek, restitúciós szakértők Emmanuel Macron francia államfő ígéretét arra, hogy a francia intézmények visszaadják afrikai műtárgyaikat a származási országoknak.
Korábban
A francia köztársasági elnök a Burkina Faso fővárosa, Ougadougou egyetemén kedden elmondott beszédében kijelentette: „nem tudom elfogadni, hogy számos afrikai országból a kulturális örökség egy nagy része Franciaországban van. Megvan erre a történelmi magyarázat, de nincs jogos indok, amely fenntartás nélküli és tartós lenne. Az afrikai örökségnek nem lehet helye európai magángyűjteményekben és múzeumokban. Be kell mutatni azt Párizsban, de Dakarban, Lagosban és Cotonouban is”.
„Azt akarom, hogy öt éven belül megteremtsük a feltételeket arra, hogy az afrikai örökséget átmenetileg vagy állandó jelleggel visszaadjuk Afrikának” - hangsúlyozta. Nicholas Thomas professzor, a cambridge-i Régészeti és Antropológiai Múzeum munkatársa helyes irányba tett lépésként értékelte Macron bejelentését. Sok múzeumi kurátor üdvözölni fogja, hogy Macron elnök a problémát prioritásai közé emelte - hangoztatta a The Art Newspapernek nyilatkozva a professzor, aki szerint „szembe kell nézni a kényelmetlen igazságokkal az európai gyarmati kisajátítást és a dekolonizálást illetően”.
Yves-Bernard Debie kulturális javakkal és kereskedelemmel foglalkozó belga ügyvéd történelmi jelentőségűnek ítélte a beszédet, amely egy 1566 óta fennálló királyi rendeletből fakadó jogi hagyományoknak vetne véget. A franciaországi múzeumok most arra kényszerülhetnek, hogy felvázolják a restitúció új irányelveit. Csak a párizsi Quai Branly múzeumban több mint 70 ezer tárgyat őriznek, amelyek a Szaharától délre fekvő afrikai országokból származnak.
Az intézmény jelenleg is restitúciós csatát vív a nyugat-afrikai Beninnel, amely kérte a Ghézo, Glélé és Behanzin kincsek visszaadását. Ezeket a kincseket 1892-ben foglalták le a mai Benin és Nigéria területén létezett Dahomey királyságban, amikor a francia hadsereg kifosztotta Abomey királyi palotáit. 2016 augusztusában a benini kormány hivatalosan kérte a francia külügyminisztériumtól a műkincsek visszaadását. Jean-Marc Ayrault akkori kulturális miniszter azonban arra hivatkozva tagadta meg a teljesítést, hogy a múzeum gyűjteménye „elidegeníthetetlen” - emlékeztetett az The Art Newspaper.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
hadtörténet
- Megvakult egyik szemére a Róma előtt megtorpanó Hannibál
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak
- Első világháborús karabélyok kerültek a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumba
- Lengyel és magyar tisztek hozták létre az amerikai lovasságot
- Az Itália fölötti uralomért vívták a nagyhatalmak a lovagkor utolsó csatáját
- Franciaország kimerítését célozta a verduni Ítélet-hadművelet
- Minden lépésért meg kellett küzdeniük az amerikaiaknak Ivo Dzsimán
- Két hónapnyi ostrom után adta meg magát a történelem első kapituláló német marsallja
- Ferenc Józsefet is elkápráztatta a Lumière testvérek mozgóképelőadása tegnap
- Manstein tábornok terve vitte sikerre a Franciaország elleni német hadjáratot tegnap
- Sokáig tagadta a maffia létét az Egyesült Államokban az FBI legendás vezére tegnap
- Együttműködésről állapodott meg a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Batthyány Alapítvány tegnap
- A Rubik-kocka lesz a pécsi Zsolnay Fényvesztivál versenyének fő témája tegnap
- Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye is megtekinthető a PIM kiállításán tegnap
- Végrendeletében tiltotta meg Fred Astaire, hogy életéről film készüljön tegnap
- Versenyt futottak a nagyhatalmak a német tudósokért a 2. világháború után tegnap