Így nézett ki Naia, a 13 ezer éve élt „mexikói“ kislány
2018. február 26. 10:41 MTI
Rekonstruálták az amerikai kontinensen valaha talált legteljesebb és legrégebbi, mintegy 13 ezer éves csontváz egykori arcát. Az arc háromdimenziós képén, amelyet a mexikóvárosi Nemzeti Antropológiai Múzeumban mutattak be szerda este, szembetűnőek a kiugró arccsontok, a lapos orr és a ferdevágású szemek.
Korábban
A maradványokat, amelyek egy, a mai Mexikó területén élt tizenéves lányhoz tartoznak, a Yucatán-félsziget egyik földalatti, Hoyo Negro (Fekete lyuk) nevű barlangjában találták 2007-ben. A csontokat felszínre hozó búvárok a hajdani kislányt Naiának nevezték el, a név görögül vízi nimfát jelent.
Az arc háromdimenziós képén, amelyet a mexikóvárosi Nemzeti Antropológiai Múzeumban mutattak be szerda este, szembetűnőek a kiugró arccsontok, a lapos orr és a ferdevágású szemek. Markánsan különbözik a ma élő amerikai őslakosoktól, akiknek szélesebb és kerekebb koponyájuk van. „Nagy meglepetés volt számunkra. Nem számítottunk arra, hogy ilyen arcot fogunk látni" - mondta James Chatters antropológus.
Amerika első lakói valószínűleg Szibériából érkeztek a Bering-földhídon át mintegy 26 ezer évvel ezelőtt. Naia, aki a kutatások szerint 15 és 17 éves kora között halt meg, nehéz életet élt - fejtette ki Chatters. Hosszú utakat járt be gyalog, szenvedett az éhezéstől, legalább egyszer szült, és a karján harapás érte.
A lány csontjait nagytestű állatok - kardfogú tigrisek, gigászi lajhárok, elefántszerű masztodonok - maradványai mellett találták a barlangban. A szakemberek szerint a lány belezuhant a barlangba, és a zuhanás után röviddel meghalt, erre utal több helyen eltörött medencecsontja. A barlangi sírt, amelyet mintegy tízezer évvel ezelőtt elöntött a tenger, ma 42 méteres víz borítja.
Fogzománca és a csontjaira rakódott ásványok szénizotópos kormeghatározása alapján 13-12 ezer évvel ezelőtt élhetett. A Naia őrlőfogaiból kivont DNS korábbi években végzett elemzése azt mutatta, hogy Naia és a mai amerikai őslakosok közös őstől származnak. Az analízis eredménye azt bizonyította, hogy a mai amerikai őslakosok a legkorábbi paleoamerikaiak utódai. Ők Északkelet-Ázsiából költöztek a hajdani Bering-földhídra, a Szibériát Észak-Amerikával összekötő, ma tenger borította földszorosra 26-18 ezer évvel ezelőtt, és innen indultak dél felé, hogy benépesítsék Észak-Amerikát nagyjából 17 ezer évvel ezelőtt.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
18. Az ENSZ és az Európai Unió
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- 1948 óta a „visszatérés joga” áll az izraeli-palesztin konfliktus középpontjában
- 26 éves az Európai Unió
- Tényleg nem tett meg mindent az ENSZ a magyar ügy érdekében 1956-ban
- Botrányok övezték az egyik legnagyobbb ENSZ-szervezet történetét
- A gázai lőporos hordó - az arab-izraeli konfliktus története
- 10 tény a ruandai népirtásról
- 60 éve lett vége a hidegháború legvéresebb konfliktusának
- Az ENSZ-re sózta London Palesztinát
- Viták a közös európai történelem kapcsán
- Kabos Gyula amerikás évei 18:05
- Váratlanul érte a németeket a Moszkvát védő szovjet sereg ellentámadása 15:05
- A hangját vetette be a nácik ellen a háború alatt Marlene Dietrich 14:20
- Budapesten tanácskoznak a múzeumok jövőjéről az etnográfia nemzetközi képviselői 13:18
- A Bermuda-háromszögben eltűnt repülők mentésére küldött hidroplánnak is nyoma veszett 09:50
- Ritka festmények, kerámiák és a magyar történelem relikviái a BÁV 82. Művészeti Aukcióján 08:40
- 3000 receptes szakácskönyvet is kiadott A három testőr szerzője 08:20
- Több ezren haltak bele a Londonra ereszkedő szennyes füstfellegbe tegnap
