Igazi elátkozott vállalkozás volt a Panama-csatorna megépítése
2021. május 23. 17:17 Múlt-kor
Az Egyesült Államok átveszi a stafétát
A franciák nem adták fel az építkezést, és egy új társaságot alapítottak Philippe-Jean Bunau-Varilla vezetésével, ám az új társaság, a korábbi botrány miatt, nehezen gyűjtött pénzt. Még fontosabb volt azonban, hogy az amerikaiak megállapodtak a britekkel, hogy a fél évszázaddal korábbi egyezségükkel ellentétben mégis építhetnek csatornát a két óceán között.
Elkezdődött a Nicaragua-csatorna tervezése, amihez rendelkezésre állt a pénz és az amerikai politikai elit akarata. Abban az esetben azonban, ha a két projekt párhuzamosan valósult volna meg, az új francia csatornatársaság értéke sokkal kevesebb lett volna, ezért nehezebben jutottak hozzá forrásokhoz, így azt végül eladták az amerikaiaknak.
Csakhogy a kolumbiai kormányzat nemigen akarta elismerni az egyezséget. Theodore Roosevelt elnök és az Egyesült Államok ezért a panamai szeparatista mozgalmakban találta meg a szövetségesét.
Panama 1903-ban kimondta a Kolumbiától való elszakadást, az USA pedig gyorsan elismerte, biztosítva azt, hogy a kolumbiaiak nem lépnek fel a szeparatisták ellen. Az új köztársasággal azután gyorsan tető alá hozták a szerződést, és az Egyesült Államok különleges jogokat kapott a csatorna környezetében, többek között jogot arra, hogy katonailag beavatkozzon.
Az építkezés így 1904-től folytatódott. Eleinte ugyanazokkal a problémákkal küzdöttek, de William Gorgasnak, az építkezés egészségügyi vezetőjének a javaslatára lecsapolták a környező tavakat, aktívan használták a szúnyoghálót, aminek köszönhetően a sárgaláz és a malária kevesebb áldozatot szedett.
Az amerikai építkezés tíz éve alatt azonban így is mintegy hatezer ember halt meg. A nehézségek ellenére végül mégis a tervezett határidőnél valamivel hamarabb, 1914. augusztus 15-én haladhatott át az első hajó a csatornán.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2015
- Amikor egy tulipánhagymáért luxuslakást lehetett venni
- Így lett Kassa csehszlovák város
- Tíz nagy győzelem a halál fölött
- A modern remetekirályság
- Így tanították Horthyt a 2. világháború után
- A kerti szajha
- Kolozsvár román megszállása
- Az újra megtalált munkásnő
- Trianon előtt - határon túl: megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
- Elsőként a budapesti fogaskerekűn indítottak kalauz nélküli járatot az országban tegnap
- Még az újkorban is hittek a seprűn repülő boszorkányok létezésében tegnap
- Futballtörténelem plakátokon keresztül a Várkert Bazárban tegnap
- „Szeretném minél több emberhez eljuttatni a tradicionális jazzt” – interjú Papp Mátyás jazz-harsonaművésszel tegnap
- Stradivari és Guarnieri hangszerei is megszólalnak az idei Kaposfesten tegnap
- A térség országainak kulturális örökségével ismerkedhetünk meg a Duna Fesztiválon tegnap
- Döcögősen indult, de végül minden elképzelést túlszárnyalt Fangio karrierje tegnap
- Bartók Bélát is megihlette a legnagyobb magyar hegedűsök egyike, Geyer Stefi 2024.06.23.