Hogyan lett Laosz a világ legtöbbet bombázott országa?
2019. december 9. 18:31 Múlt-kor
A vietnámi háború egy kevésbé ismert (és egyes aspektusaiban máig rejtélyes) arculata az Észak- és Dél-Vietnámmal szomszédos országokban, Kambodzsában és Laoszban folytatott titkos katonai műveletek története. Az amerikai különleges egységek és helyi szövetségeseik által az észak-vietnámi reguláris erők (a Vietnámi Néphadsereg) és a Vietkong gerilláinak ezekben az országokban elhelyezett titkos támaszpontjai és Dél-Vietnámba vezető utánpótlási vonalai, az úgynevezett Ho Si Minh-ösvény ellen indított támadásai azonban fontos, ám a korabeli nyilvánosság előtt jórészt rejtve maradt részét képezték a konfliktusnak. Jól mutatják, hogy a négy országra felosztott egykori francia gyarmat Indokína valójában sok szempontból egyetlen, szinte összefüggő harcteret jelentett a Szovjetunió és Kína, illetve az Egyesült Államok által támogatott erők proxyháborújában. E műveletek egy különös, ám annál szomorúbb rekordot is eredményeztek: Laosz az amerikaiaknak hála a történelem legtöbbet bombázott országává vált.
Korábban
A semlegesség kijátszása
A Laosz területén 1964-től 1973-ig végrehajtott légitámadások a Vietnámmal szomszédos országban 1959 és 1975 között zajló polgárháborúval szoros összefüggésben voltak: ennek során a nyugatbarát Laoszi Királyság és az észak-vietnámi csapatokkal kiegészített, a Szovjetunió és Kína által támogatott kommunista Pathet Lao mozgalom küzdött a hatalomért.
A légi hadműveletek során az Egyesült Államok több mint kétmillió tonna különféle robbanószert dobott a levegőből az ország területére.
Ezek közt a „megszokott” bombákon kívül voltak nagy területek lefedésére képes, a levegőben szétszóródó, úgynevezett „kazettás” bombák, valamint ugyanezen elven működő taposóaknák is.
A taposóaknák és a fel nem robbant bombák (a ledobott összmennyiség mintegy 30%-a) a mai napig súlyos veszélyt jelent a civil lakosságra Laoszban.
Laosz már az Egyesült Államok közvetlen vietnámi intervenciója előtt fontos szerepet játszott a térség geopolitikájában.
Az északnyugaton Mianmar, északon Kína, nyugaton Thaiföld, délen Kambodzsa és keleten Észak- és Dél-Vietnám által határolt ország Dwight Eisenhower amerikai elnök úgynevezett dominóelvének középpontjában szerepelt, mint a kommunista terjeszkedéstől megvédendő ország.
„Ha Laosz elesik, Délkelet-Ázsia többi része követni fogja” – fogalmazott Eisenhower, aki 1961-es leköszönésének napján még engedélyezte a kommunistaellenes milíciák kiképzésének beindítását a Központi Hírszerző Ügynökségnek (CIA) Laoszban.
Eisenhower utódai – John F. Kennedy, Lyndon Johnson és Richard Nixon mind egyre nagyobb mértékű kiterjesztését hagyták jóvá a laoszi műveleteknek, azonban ezt gondosan elkendőzték a nyilvánosság elől.
Egy 1962-ben az Egyesült Államok, a Szovjetunió, Kína, Észak- és Dél-Vietnám, valamint további nyolc ország által aláírt egyezmény az ország semlegességét volt hivatott biztosítani, és megtiltotta a katonai erők Laoszban való állomásoztatását, valamint a támaszpontok létrehozását. A szemben álló felek így titkos háborúba kezdtek.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
18. Az ENSZ és az Európai Unió
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- 1948 óta a „visszatérés joga” áll az izraeli-palesztin konfliktus középpontjában
- 26 éves az Európai Unió
- Tényleg nem tett meg mindent az ENSZ a magyar ügy érdekében 1956-ban
- Botrányok övezték az egyik legnagyobbb ENSZ-szervezet történetét
- A gázai lőporos hordó - az arab-izraeli konfliktus története
- 10 tény a ruandai népirtásról
- 60 éve lett vége a hidegháború legvéresebb konfliktusának
- Az ENSZ-re sózta London Palesztinát
- Viták a közös európai történelem kapcsán
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit 09:35
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt 09:05
- Majdnem egy hónap kellett a németeknek a varsói gettófelkelés felszámolásához tegnap
- Csak a kirobbant botrány miatt szüntette be az amerikai egészségügyi hatóság az emberkísérletet tegnap
- 10 híres merénylet, ami meghiúsult tegnap
- A válaszúti Bánffy-kastélyban koncertekkel és filmvetítéssel is várják majd a látogatókat tegnap
- Megemlékeztek Zirzen Jankáról, a magyar nőnevelés egyik legjelentősebb úttörőjéről tegnap
- Első nőként mászta meg a legmagasabb csúcsokat Tabei Dzsunko tegnap