Hiúságunk története – már kapható a Múlt-kor őszi száma
2020. augusztus 28. 09:57
Kik diktálták a divatot az ókori Rómában? Melyik király rendelkezett a történelem egyik legnagyobb magas sarkú cipőgyűjteményével? Milyen betegséghez vezethetett a túl szorosra húzott fűző? Milyen tetoválást viselt Horthy Miklós? Milyen volt a fiatal szocialista generációk „megbotránkoztató” öltözködése és hajviselete? Miért lett öngyilkos Rotschild Klára, a divat vörös királynője? A Múlt-kor őszi számában a divat története mellett olvashatnak még a Mona Lisa rejtélyes elrablásáról, egy magyar jezsuita pap titokzatos életéről, a recski kényszermunkatáborról és a Kádár-korszak erotikus filmjeleneteiről is.
Divat a második világháborútól a rendszerváltásig. A magyarországi városi öltözködés története az 1945 utáni évtizedekben öt nagyobb periódusra osztható. Eleinte apró módosulásokkal, de lényegében a két háború közötti időszak viseletkultúrája folytatódott. Az ötvenes évek első fele ezzel ellentétben a kényszerű uniformalizálódás, a nemzetközi elszigetelődés, a ruha- és anyaghiány jegyében telt. 1956/57 fordulójától a hatvanas évek végéig lassú változás kezdődött. Hogy mit viseltek szüleink, nagyszüleink ifjú korukban? Kiderül a Múlt-kor őszi számából!
Öltözködés és szépségápolás a császárkori Rómában. A Római Birodalomban a lányok és asszonyok legalább annyira odafigyeltek arra, hogy csodás hajkoronával, ápolt bőrrel és feltűnő ékszerekkel csábítsák el a férfiakat, mint a mai hölgyek. Míg azonban manapság a filmsztárok, énekesek és modellek határozzák meg a trendeket, a császárkori Rómában az uralkodók feleségei voltak a divatdiktátorok. Olvass róluk bővebben legújabb számunkban.
A fullasztó darázsderék. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy a fűző a divattörténet egyik legvitatottabb ruhadarabja. Különböző formáit a XVI. század óta viselték, históriájának egyik legizgalmasabb fejezete pedig az 1800-as évekre nyúlik vissza. A XIX. század második felében és a XX. század elején rendkívül széles körű diskurzus övezte a viseletét és a darázsderék jelenségét, hiszen nem elsősorban egy ruhadarab, hanem sokkal inkább egy testforma divatjáról volt szó. A XIX. század második felében Magyarországon a témával foglalkozó orvosi írások több mint 40 különböző betegséget írtak a szoros fűzőviselet számlájára.
A tetoválás aranykorszakai. Egész lista ismeretes tetovált híres emberekről: VII. Edward, II. Miklós cár, Erzsébet királyné, Rudolf trónörökös, Ferenc Ferdinánd főherceg, ugyancsak vannak feljegyzések Széchenyi István tetoválásáról és fényképek Horthy Miklóséról. De vajon miért tetoválnak bőrükre az emberek? Azért, mert így szebbnek, védettebbnek gondolják magukat, és persze közölni is akarnak vele valamit. A tetoválás mint a személyi művészet, a testművészet egyik szokása, ősi, egyetemes jelenség, amely a természetes testet kulturális testté alakítja. Szinte minden korban és minden népnél megfigyelhető.
Őszi számunkban olvashatnak még a haj- és szakállápolás történetéről, a skót szoknya gyökereiről, hét halálos divattrendről, a magas sarkú elterjedéséről, valamint a századfordulón méltán híres budapesti Holzer Divatház tündökléséről és bukásáról is.
A Mona Lisa titokzatos elrablása. Manapság már rendkívüli biztonsági intézkedésekkel óvják a Louvre-ban Leonardo da Vinci legismertebb alkotását, a Mona Lisát. Erre a párizsi múzeumnak minden oka megvan, hiszen 1911-ben a festményt egész egyszerű módszerekkel lopták el. De vajon ki tervelte ki ezt a briliánsnak tűnő bűntényt, és hogyan sikerült elemelni a világhírű műalkotást?
Rotschild Klára legendái. Több mint negyven éve halott már, de a legendák olyan hűségesen kísérik alakját, ahogy valamikor kicsi, Vogi nevű uszkárja követte gazdája tipegő lépteit a Belvárosban. A kutyust a Vogue divatmagazin nyomán keresztelték el, és Jovanka Broz Tito ajándéka volt. A jugoszláv államelnök felesége ezzel is szerette volna kifejezni háláját a számára készített pompás toalettekért.
Egy magyar jezsuita fordulatos élete. Nagy Töhötöm 1946-ban fényképsorozatot állított össze saját arcképeiből, amelynek az Álarcok mögött címet adta. A fotókon álruhákban látható: az egyiken mint „sofőr a Csonka Gépgyárban”, a másikon mint „erdélyi középiskolai tanár” szerepel, a harmadikon „finn egyetemi tanár”, majd „deportálásból hazatérő zsidó kereskedő”, „hajófűtő a Fekete-tengeren” és „vatikáni diplomata”. A sorozat utolsó darabján azonban „rendesen és normálisan” – álruha nélkül – jezsuitaként látjuk. Ki volt Nagy Töhötöm? Kiderül a Múlt-kor őszi számából.
Legújabb számunkban olvashatnak még a Recski kényszermunkatáborról, a Kádár-korszak erotikus tartalmú filmjeleneteiről, a Városliget szobrairól és az 1956-os év kulturális eseményeiről is.
A kastélyok szerelmeseit ezúttal Galgamácsa egykori királyi vadászkastélyába kalauzoljuk el, a képzűművészet szerelmeseivel pedig Rubens fejedelmi falvédőit vesszük górcső alá.
A magazin őszi száma augusztus 28-tól kapható a nagyobb újságárusoknál, a Tesco, Auchan, Interspar üzletekben és a benzinkutakon. Itt pedig kedvezményesen előfizethető.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában 15:05
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély 10:35
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat 09:50
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke 09:05
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás tegnap
- A politikai rendőrség még a szabadságharc után is veszélyesnek tartotta Mindszenty Józsefet tegnap
- Előbb filmsztár lett, majd a színpadot is meghódította Törőcsik Mari tegnap
- Átírta a tévétörténelmet Larry Hagman és a Dallas sorozat tegnap
