2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből
Petrás Éva

Jezsuita, szabadkőműves, titkos ügynök egy személyben

Nagy Töhötöm 1946-ban fényképsorozatot állított össze saját arcképeiből, amelynek az Álarcok mögött címet adta. A fotókon álruhákban látható: az egyiken mint „sofőr a Csonka Gépgyárban”, a másikon mint „erdélyi középiskolai tanár” szerepel, a harmadikon „finn egyetemi tanár”, majd „deportálásból hazatérő zsidó kereskedő”, „hajófűtő a Fekete-tengeren” és „vatikáni diplomata”. A sorozat utolsó darabján azonban „rendesen és normálisan” – álruha nélkül – jezsuitaként látjuk. A képek híven tükrözik jellemét: kalandvágyról és kockázatvállalásról, alkalmazkodóképességről és tettrekészségről, ambícióról és intelligenciáról árulkodnak. Ezek voltak Nagy Töhötöm fordulatokban és hajtűkanyarokban gazdag életének állandó elemei.

Egy „rendes” út kezdete

„Az ő sorsa számomra érthetetlen és félelmetes labirintus” – írta róla egykori katolikus hivatásrendi munkatársa, s ezzel a véleménnyel bizonyára nem volt egyedül. Pedig Nagy Töhötöm élete sokáig rendes kerékvágásban haladt. Székelyudvarhelyi eredetű erdélyi családban, a Torontál megyei Bozitópusztán született 1908. június 23-án. Gyermekkorát a Hunyad megyei Piskin töltötte, majd a gyulafehérvári Katolikus Főgimnáziumban kezdte el középiskolai tanulmányait. Befejezni azonban – családja Magyarországra áttelepülése miatt – már a kisújszállási Református Gimnáziumban tudta 1926-ban. Érettségi után Budapesten a Pázmány Péter Tudományegyetemre jelentkezett, de még ugyanebben az évben, 1926-ban belépett a jezsuita rendbe.

Először Érden volt novícius két évig, majd 1928 és 1931 között bölcseletet tanult Szegeden. Egyszerű fogadalmát is ott tette le 1928. november 13-án. Filozófiai tanulmányai után több rendtársához hasonlóan a kalocsai gimnáziumba került, ahol 1931-től 1934-ig kollégiumi nevelőtanár és testnevelő volt. Az 1934/35-ös akadémiai évben az innsbrucki teológián tanult, majd ez irányú tanulmányait Szegeden folytatta. 1937-ben szentelték pappá. 1938-ban Kerkai Jenő helyettesítését kapta a KALOT-nál – a Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Testületénél –, mivel ebben az évben a szervezet említett vezetője a jezsuita rendben kötelező, harmadik próbaévét töltötte Budapesten. Nagy Töhötöm tehát ideiglenesen átvette tőle a központ vezetését. Amikor pedig rá került a sor, ő 1939-ben Firenzébe ment a harmadik próbaévét letölteni. Hazatérve tovább folytatta munkáját a KALOT-ban, annak országos helyettes elnöke lett.

Mindszenty támogatójából kritikusa

1944 novemberében Kerkai Jenő legmegbízhatóbb munkatársával, Meggyesi Sándorral Dunaföldváron keresztül Debrecenbe ment, hogy a KALOT további működéséhez szükséges engedélyt kieszközölje. Nagy Töhötöm ugyancsak a fronttal szemben haladva szintén eljutott Debrecenbe munkatársával, Ugrin Józseffel. 1945. április elején pedig Kerkaival úgy döntöttek, hogy a KALOT-nak az új körülmények közé való átmentése érdekében Nagy folytassa a háttértárgyalásokat, ám ezúttal Rómában. Ezzel kezdődött el Nagy Töhötöm Rómába való szökéseinek és futárútjainak sorozata.

A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2020. ősz számában olvasható.

Előfizetési lehetőségek

Digitális

Digitális formában
szeretnék előfizetni
a magazinra vagy korábbi
lapszámot vásárolni

vásárolok

Nyomtatott

A magazin nyomtatott
verziójára szeretnék
előfizetni vagy már korábban
megjelent lapszámot vásárolni

vásárolok
Bezár