Hintáról le, csúszdára fel: fotókon az átjátszóterezett 20. század
2020. november 20. 16:43 Múlt-kor
A városok beépítésével megfogyatkoztak a tágas grundok és a szabad zöld felületek. Ennek orvoslásaként pár évtizede a foghíjtelkeken még nem parkolók, hanem hinták és csúszdák épültek. A lakótelepeken élők pedig a négy fal közül csak a – hol barátságosabb, hol lepusztultabb – játszóterekre menekíthették a gyerekeiket.
Korábban
A 19. századig a városi gyerekek az időt a tereken és utcákon töltötték. Innen azonban az urbanizáció, a közlekedés fejlődése egyre inkább kiszorította őket. Az első játszóterek jellemzően iskolákhoz kapcsolódva jöttek létre és a gyerekek játszási, sportolási, rekreációs és szocializációs igényeit voltak hivatottak kielégíteni.
A két világháború közötti Budapest játszóterekkel való ellátottságát közepesnek ítélték meg. A belváros beépülése folytán a zöld területek a város szélekre szorultak, illetve a jómódú családok gyermekei számára a budai hegyvidékre. A nagyobb népsűrűségű belvárosban a játszóterek zsúfoltak voltak.
A Margitsziget, a Károlyi-kert és a Gellért-hegy mellett a Hunyadi-, Almássy-, Klauzál-, Rákóczi-, Ferenc- és az akkori Tisza Kálmán tér játszóterei voltak a legnépszerűbbek. A csúszdák kínálatán túl a Gyöngyösi úton alakították ki az első körhintás játszókertet. A mai Szent István parkban pedig lubickolhattak is a gyerekek és egyes helyeken zuhanyzó és az öltözőhelyiség is rendelkezésre állt.
1945 után a játszótérépítés megjelent a pártok programjaiban is. Az erről szóló kommunista propaganda szerint a munkáskerületekre jóval kevesebb játszófelület jutott. A szocialista kampány azt hirdette:„Ahogy a népé lett a város, úgy lett a gyerekeké a város parkjaival és virágaival.”
Az 1960-as évektől a lakótelep-építés elmaradhatatlan része volt a játszóterek kialakítása, ahová nem jutott, ott erősen hiányolták. Az 1970-es években közel ezer új játszóteret hoztak létre, de ezek színvonala, felszereltsége, anyaghasználata meglehetősen vegyes képet mutatott. A skála az egyedi tervezésű elemek beépítésétől az ormótlan betonszörnyetegekig terjedt. Az 1980-as évektől megcsappant az építések száma és a meglévő állomány karbantartása, felújítása is elmaradt.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
- A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
- Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
- A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
- Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
